Menopauza hosszú távú tünetei
A menopauza egy természetes élettani állapot, melynek elsődleges oka a petesejtek számának csökkenése, majd elfogyása. A menopauza után változatos következményekkel kell foglalkozni, ezekkel foglalkozik a cikk.
Mit jelentenek a változókor, menopauza és klimax szavak?
A menopauza szakaszai
A posztmenopauza jellemzői
Mennyi ideig tart a posztmenopauza?
Milyen hormonális változások következnek be a menopauza után?
Milyen hosszú távú tünetek jelentkezhetnek posztmenopauzában?
Kezelés
Mit jelentenek a változókor, menopauza és klimax szavak?
A menopauza egy természetes élettani állapot, amely az ovariális reproduktív működések (petesejt érés, ovariális hormonok termelése) befejeződését jelenti. A menopauza definíciója egy utolsó olyan vérzés időpontja, melyet egy éven belül nem követ újabb vérzés. Átlagosan 51 éves korban jelentkezik, így a hölgyek többsége életének 25-30 évét tölti el menopauza után. A menopauza elsődleges oka a petesejtek számának csökkenése, majd elfogyása.
A menopauza jellemző élettani változásokat okoz, melyek mind az életminőséget, mind az életkilátást befolyásolják. Több stádiumra lehet felosztani.
A menopauzális átmenet 4-8 évvel a menopauza előtt kezdődik és a menopauzáig tart. A menstruációs ciklusok legtöbbször szabályosak, vagy csak enyhe szabálytalanságot (pár napos csúszások) mutatnak. Ekkor jelentkeznek a menopauza rövid távú tünetei.
A változókor a menopauzális átmenet időszakát, illetve a menopauza utáni egy évet foglalja magába. Tehát a menopauza, az utolsó olyan vérzés időpontja, melyet egy éven belül nem követ újabb vérzés, a változókor részét képezi. Ez az időszak átfedésben áll a rövid távú tünetekkel, de megjelenik néhány hosszú távú tünet is, emiatt középtávú tünetekként szoktuk leírni az ebben a szakaszban észlelt jelenségeket.
A posztmenopauza a menopauza lezajlása utáni állapot, amikor jelentkeznek a hosszú távú tünetek.
A posztmenopauza egy olyan időszakot jelöl, amely azt követi, miután valaki átesett a menopauzán. Ebben az életszakaszban már a szaporodási évek a nő mögött állnak és már nem ovulál (nem szabadít fel petesejteket). A menopauza korábban tapasztalt tünetei enyhülhetnek vagy akár teljesen meg is szűnhetnek. Azonban néhány embernek továbbra is fennállhatnak menopauza tünetei akár egy évtizeddel vagy még hosszabb ideig a menopauza után is.
[getMultiNewsFiveWithLabelID]
Mennyi ideig tart a posztmenopauza?
Amint belép valaki a posztmenopauzába, ebben a szakaszban marad az élete végéig. A hormonszintje alacsony marad és már nem lesz havi menstruációja. Nem lehet teherbe esni, mert a petefészkek már nem bocsátanak ki petesejteket.
Milyen hormonális változások következnek be a menopauza után?
A posztmenopauza idején a petefészkek már nagyon kevés ösztrogént és progeszteront termelnek. Néhány ember mellékhatásokat tapasztalhat az alacsony hormonszintek miatt.
[getMultiNewsWithLabelID]
Milyen hosszú távú tünetek jelentkezhetnek posztmenopauzában?
Metabolikus változások
Az ösztrogén fontos szerepet játszik az anyagcsere szabályozásában, így a csökkenő szintek hatással lehetnek az energiatermelésre és a zsíranyagcserére.
A posztmenopauza idején sok nő észleli, hogy a testsúlya hajlamosabb növekedni, különösen a has és a derék környékén. Ez részben az ösztrogén csökkenésével, valamint az anyagcsere lassulásával és az izomtömeg csökkenésével magyarázható. Az alapanyagcsere, azaz az energiafelhasználás pihenési állapotban, hajlamos lassulni a posztmenopauza idején. Ez azt jelenti, hogy a nők kevesebb kalóriát égetnek el pihenés közben, ami befolyásolhatja a testsúlyt és az energiaegyensúlyt. Ezen felül a menopauza hosszú távú tünete az izomtömegből való vesztés is. A posztmenopauza idején magasabb az előfordulása a túlsúlynak, ezért ebben az időszakban különösen fontos az egészséges táplálkozásra és a mozgásra odafigyelni.
Kardiovaszkuláris hatások
A nők a fertilis korban kardiovaszkuláris, azaz szív- és érrendszeri védőhatást élveznek a férfiakkal szemben az ösztrogén védő hatásai miatt. Ez a menopauza után megváltozik, ugyanis csökken az ösztrogénszint. A posztmenopauzás nők halálának kb. 50%-áért a kardiovaszkuláris betegségek felelnek. Ennek oka elsősorban az érelmeszesedés, ami többek között az LDL-koleszterinszint emelkedésével áll összefüggésben.
A menopauza hosszú távú tünetei közé tartozik emiatt a vérnyomásemelkedés és a koronáriabetegségek, stroke megjelenésének a fokozott kockázata.
Csontritkulás
A posztmenopauzában jelentkező csontritkulás, más néven osteoporózis, egy súlyos egészségügyi probléma, amely a menopauza utáni nőket érinti. Ez a betegség a csontok sűrűségének és szerkezetének romlását eredményezi, ami növeli a törések és sérülések kockázatát. Hátterében az ösztrogéncsökkenés, csökkent kalciumfelszívódás és D-vitamin hiány állnak.
Az osteoporózis leggyakrabban a csípő, a csigolyák és a csukló csontjaiban jelentkezik. A csontok elveszítik sűrűségüket és erősségüket, ami könnyebben vezethet súlyos törésekhez, különösen a csípőtörések nagy egészségügyi kockázatot jelentenek. Ezeket patológiás csonttöréseknek nevezzük. Ezen kívül csont- és hátfájdalom, a testmagasság csökkenése, illetve fogágybetegségek lehetnek a csontritkulás jellemző tünetei.
Fontos felismerni az osteoporózis kockázatát a posztmenopauza időszakában. Az egészséges életmód, beleértve a megfelelő táplálkozást, a rendszeres testmozgást és a D-vitamin bevitelt, hozzájárulhat a csontsűrűség megőrzéséhez. Emellett a rendszeres orvosi ellenőrzések és szakorvosi konzultációk segíthetnek az osteoporózis korai felismerésében és kezelésében.
Az osteoporózis megelőzése és kezelése kulcsfontosságú a posztmenopauza utáni nők egészségének megőrzésében. A megfelelő odafigyeléssel és orvosi ellátással lehetőség van arra, hogy a nők aktív és független életet élhessenek a posztmenopauza időszakában is.
Hüvelyi szárazság és szexuális kényelmetlenség
A menopauzális átmenet idején bekövetkező hormonális változások jelentős hatással lehetnek a szexuális életre és az intim kapcsolatokra. A hormonális egyensúly megbomlása következtében a hüvelyfal elvékonyodhat, ami a hüvely szárazságát és irritációját eredményezheti. Ez a jelenség fájdalmas lehet és kellemetlen érzéseket okozhat a szexuális együttlét során.
A hüvelyi diszkomfort, beleértve a fájdalmat és a szárazságot, gyakran csökkenti a szexuális vágyat (libidót) és a kielégülést. Emellett a hüvelyi szövetek vérellátása is csökkenhet, ami a szexuális ingerlékenység és az orgazmus elérésének nehézségeit okozhatja.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a szexuális problémák posztmenopauzában meglehetősen gyakoriak, és nem szabad szégyellni vagy tabuként kezelni őket. Az ilyen tünetek megbeszélése az egészségügyi szakemberrel fontos lépés a megfelelő kezelés megtalálása érdekében.
Számos megoldás létezik a menopauzát követő szexuális problémák kezelésére. Egyik lehetséges megközelítés az ösztrogénterápia, amely segíthet helyreállítani a hüvelyi nedvességet és rugalmasságot. Emellett léteznek olyan helyi kenőcsök és kúpok, amelyek segíthetnek a szárazság és a fájdalom enyhítésében.
Azonban fontos megjegyezni, hogy minden nő egyedi, és a megfelelő megoldás kiválasztása személyre szabott konzultációt igényel az egészségügyi szakemberrel. A megfelelő kezelés segíthet a szexuális élet újraélesztésében és a szexuális kielégülés visszaállításában, ami pozitívan befolyásolhatja az általános életminőséget és az életörömöt a menopauzális átmenet idején és után.
Hőhullámok és éjszakai izzadás
A menopauza rövid távú tünetei közül a hőhullámok és éjszakai izzadásokmegjelenése az egyik leggyakoribb, a nők kb. 75-80%-át érinti. Hátterében az áll, hogy az ösztrogén csökkenése miatt beszűkül a termoneutrális zóna, azaz az a testhőmérséklet tartomány, ami nem indít el adaptációs működéseket, mint például didergést vagy verejtékezést. Emiatt kis hőmérsékleti változás hatására is nagy válaszreakciók alakulnak ki. Ezek a rohamok hirtelen jelentkeznek, és általában az arc, a nyak és a mellkas területén jelentkeznek, de előfordulhatnak a felső végtagokon és a törzsön is. 1-5 percig tartanak és hátterükben az erek átmérőjének a növekedése, az ún. vasodilatatio áll. A nők gyakran intenzív meleget, verejtékezést, kipirulást és gyors szívverést tapasztalnak, sőt, néha didergéssel is társul. Akár naponta többször előfordul, de ez a tünet gyakran éjszaka jelentkezik, ami zavart okozhat az alvásban és így a fáradtság miatt a következő napi tevékenységekben. Szerencsére ez a jelenség a menopauza rövid távú tünetei befejeztével, néhány év után spontán szűnik.
Központi idegrendszer és Depresszió
A posztmenopauza során bekövetkező hormonális ingadozások mély hatást gyakorolhatnak egy nő érzelmi jólétére. Az ösztrogén szintjének jelentős csökkenése befolyásolhatja az agy neurotranszmittereit, például a szerotonint, amelyek fontos szerepet játszanak az érzelmi állapot szabályozásában. Ez a hormonális változás hozzájárulhat a depressziós tünetek kialakulásához.
A hormonális változásokon túl számos pszichológiai tényező is közrejátszhat a depresszió kialakulásában a posztmenopauza során. Ide tartozhatnak azok az érzések, melyek a szaporodási évek végével járnak, a korral kapcsolatos aggodalmak, a testkép változásai, valamint az új élethelyzetek és felelősségekhez való alkalmazkodás.
Azok a fizikai tünetek, melyek gyakran előfordulnak a posztmenopauza során, mint például a hőhullámok, az álmatlanság és a fáradtság, súlyosbíthatják a szomorúság és reménytelenség érzéseit. A krónikus alvászavarok például komoly hatással lehetnek az érzelmi állapotra és a kognitív funkciókra, potenciálisan depresszióhoz vezetve vagy azt súlyosbítva.
A depresszió a posztmenopauza során jelentősen csökkentheti egy nő általános életminőségét. Hatással lehet a kapcsolataira, szakmai életére és mindennapi tevékenységeire. A depresszió érzelmi terhe tovább súlyosbíthatja a fizikai tüneteket, egy olyan ciklust teremtve, amelyet nehéz megszakítani beavatkozás nélkül.
Száraz bőr
Az ösztrogén fiziológiás hatásai közé tartozik, hogy serkenti a kollagénszintézist és fokozza a faggyúmirigyek működését. Ezért a menopauza hosszú távú tünetei közé tartozik, hogy az ösztrogénszint csökkenésével a bőr elvékonyodik, szárazabb lesz és veszít a rugalmasságából.
Az emlő változásai
Az ösztrogén és a progeszteron normális hatásai közé tartozik, hogy fokozzák az emlő mirigyes állományának a mennyiségét. Szintjük csökkenése az emlő zsírmennyiségének növekedését eredményezi.
[getTeamWithLabelID]
A menopauza nem igényel orvosi kezelést. Ehelyett a kezelések a tünetek enyhítésére, valamint a korral járó krónikus állapotok megelőzésére vagy kezelésére összpontosítanak. A kezelések magukban foglalhatják a hormonterápiát, hüvelyi ösztrogénkészítményeket, antidepresszánsokat, illetve olyan gyógyszereket, melyek az oszteoporózist kezelik.
Mielőtt bármilyen kezelési módot választana, beszéljen orvosával a legmegfelelőbb opciókról, valamint azok kockázatairól és előnyeiről. Érdemes évente áttekinteni a lehetőségeket, mivel az igények és a kezelési lehetőségek is változhatnak.
A menopauza kellemetlen tüneteinek kezelése lehetséges a Nőgyógyászati Központban.