Endometriózis

Endometriózis

Szerző: Dr. Hernádi Balázs Módosítás:2025.10.23 20:27

Az endometriózis korunk egyik alattomos nőgyógyászati betegsége. Az endometriózis a méhnyálkahártyához hasonló szövet méhen kívüli megjelenése, amely ciklikus fájdalmat, vérzészavarokat és meddőséget okozhat, de szakorvosi diagnózissal és személyre szabott – gyógyszeres, műtéti és életmód – kezeléssel hatékonyan kezelhető.

Online Bejelentkezés

Dr. Hernádi Balázs

Mammut 2 - 1024 Budapest, Lövőház utca 2-6. 5.emelet

Mi az endometriózis?

Az endometriózis, az endometriumból – a méh legbelső nyálkahártya rétege – származó szövet megjelenése valahol a méhen kívül, mint például a petefészkeken, a petevezetők felületén vagy a méh külső, hátsó falán, a medenceűrben, a méh és végbél közötti térben. Az endometriózisos esetek háromnegyede a 25-45 éves kor között jelenik meg, leggyakrabban a 30-as nőknél.  Fellángolása előfordulhat ismét a menopauza körüli időszakban, azonban azt követően majdnem mindig megszűnik. Az endometriózis a termékeny korosztályú nők körülbelül 10-15%-át érinti. A meddőség 40%-nak hátterében pedig ez a betegség állhat. 

endometriózis kezelése a Nőgyógyászati Központban

Melyek az endometriózis tünetei?

Az endometriózis egyik leggyakoribb, de gyakran félreértelmezett tünete a krónikus kismedencei fájdalom, amely a menstruációhoz, a szexuális élethez vagy akár a mindennapi tevékenységekhez is köthető lehet. A panaszok erőssége nem mindig arányos a betegség súlyosságával, enyhe elváltozások is okozhatnak komoly életminőség-romlást. Az endometriózis elsődleges tünete a görcsös menstruáció, illetve a menzeszek között fellépő, hullámzó intenzitású, krónikus kismedencei-, hasi- vagy alsó háttájéki fájdalom, ami általában a menstruációs ciklus egyes szakaszaihoz köthető. Az ösztrogén hatására megvastagszik a méhnyálkahártya, nemcsak a méh falában, hanem a méhen kívül elhelyezkedő kóros méhnyálkahártya-szigetekben is. Mivel a hashártya rendkívül érzékeny szerv, tele van érző idegvégződésekkel, akár a néhány milliméteres lerakódás is rendkívül erős, kínzó fájdalmat képes okozni. Mindehhez a szexuális együttlét során jelentkező fájdalom (dispareunia) is társulhat, ami további életminőségbeli romlást idéz elő.

Az endometriózis elsődleges tünetei:

1. Fájdalmas menstruáció (dysmenorrhoea)
A legjellemzőbb tünet az erős, görcsös menstruációs fájdalom, amely:

  • már néhány nappal a menstruáció előtt elkezdődhet,
  • a deréktájba, combba, alhasba is kisugározhat,
  • és nem reagál megfelelően a szokásos fájdalomcsillapítókra.

Ez a fájdalom a menstruáció alatt minden ciklusban visszatér, gyakran fokozódó intenzitással. A betegek egy része arról számol be, hogy „mintha belülről égetne vagy szorítana” érzés lép fel.

2. Krónikus alhasi fájdalom
Az endometriózis nemcsak a menstruáció alatt, hanem a ciklus többi napján is fájdalmat okozhat. Ez a krónikus, tompa vagy nyilalló fájdalom jellemzően:

  • az alhasban, a kismedencében,
  • a keresztcsont vagy deréktáj környékén,
  • vagy a belek, húgyhólyag, hüvely mögötti területen érezhető.

A fájdalom hullámzó lehet, időnként fellángol, máskor enyhül – de jellemzően állandósul, és fáradékonysággal, ingerlékenységgel, alvászavarral is együtt járhat.

3. Fájdalmas szexuális együttlét (dispareunia)
Az endometriózis okozta fájdalmas szexuális élet (különösen a mély behatoláskor) az egyik leggyakoribb panasz. Ez jellemzően pozíció függő, amikor is:

  • a hüvely hátsó részében vagy
  • a méh–végbél közötti térben (Douglas-üreg) lévő endometriózisos gócok miatt alakul ki.

A fájdalom lehet szúró, égő vagy nyomó jellegű, és gyakran a szexuális aktus után is tartósan megmarad. Ez nemcsak testi, hanem lelki és párkapcsolati problémákat is okozhat.

4. Fájdalmas vizelet- vagy székletürítés
Ha az endometriózis a húgyhólyagot, a húgyvezetéket vagy a beleket is érinti, akkor az alábbi tünetek jelenhetnek meg:

  • vizeléskor vagy székletürítéskor fellépő fájdalom,
  • véres vizelet vagy széklet menstruáció idején,
  • gyakori vizelési inger, hólyagteltségérzet, puffadás,
  • menstruáció alatt székrekedés vagy hasmenés.

Ezek a tünetek gyakran hólyagfertőzésnek vagy irritábilis bél szindrómának (IBS) tűnnek, így az endometriózis felismerése emiatt is késlekedhet.

5. Meddőség és teherbeesési nehézség
Az endometriózisos betegek mintegy 30–50%-ánál nehezített a teherbeesés.
A betegség:

  • elzárhatja a petevezetékeket,
  • megakadályozhatja a petesejt és a spermium találkozását,
  • illetve gyulladásos környezetet hozhat létre, ami gátolja a beágyazódást.

Sok nőnél a meddőségi kivizsgálás során derül ki, hogy a háttérben kezeletlen endometriózis áll.

6. Menstruációs zavarok
Az endometriózis hormonális hatásokra reagál, ezért előfordulhat:

  • rövidülő ciklus,
  • bőséges menstruáció,
  • barnás pecsételő vérzés a menstruáció előtt és után,
  • vagy teljesen rendszertelen vérzés.

Ezek a tünetek gyakran más hormonális eltérésekhez (pl. PCOS) hasonlítanak, ezért különösen fontos a pontos diagnosztika.

7. Egyéb kísérő tünetek
Az endometriózis szisztémás gyulladással járhat, ezért sok nő az alábbiakat tapasztalja:

Endometriózis okai – miért alakul ki a betegség?

Az endometriózis pontos oka máig nem ismert, azonban több tudományosan elfogadott elmélet is magyarázza, miért kerülhetnek a méhnyálkahártyához hasonló sejtek a méhen kívülre. A betegség lefolyása jobban ismert, mint a kiváltó mechanizmus. A méhen kívül került endometriális szövet ugyanolyan válaszreakciót mutat az őt stimuláló hormonokra, mint a méh belsejében. A menstruáció alatt, amikor a terhességre való felkészülés részeként felépült méhnyálkahártya lelökődik, a méhen kívül levő endometrilis szövet is lelökődik, vérzik.

A vér megreked a medenceüregben és végül egy vérrel telt ciszta – csokoládéciszta – alakul ki. Idővel krónikus szöveti gyulladás is kialakulhat, ami összenövésekhez, hegszövetképződéshez vezet, amik körülzárhatják a szaporítószerveket. Ahogy a betegség halad előre az öregebb endometriális sejtek elhalnak, a nyomukban pedig hegszövet képződik. A pete megreked a hegszövet sűrű szövevényében és meddőséghez vezethet. Az endometriózis tüneteit könnyű összetéveszteni más betegségek tüneteivel, éppen ezért egy komplex ultrahangos vizsgálat kiemelten fontos jelentőséggel bír.

Az endometriózis kialakulásában szerepet játszó tényezők:

1. Retrográd menstruáció elmélete – a legelfogadottabb magyarázat

A retrográd menstruáció során a menstruációs vér egy része nem csak a hüvelyen keresztül távozik, hanem a petevezetékeken át a medenceüregbe is.
A vérrel együtt méhnyálkahártyasejtek (endometriális sejtek) is kijuthatnak a hasüregbe, ahol:

  • megtapadnak a hashártyán vagy a környező szerveken,
  • majd ugyanúgy viselkednek, mint a méhen belüli endometrium: ciklikusan megvastagodnak, véreznek és gyulladást okoznak.

Ez az elmélet magyarázza, miért a medencei szervek – petefészek, petevezeték, hashártya – a leggyakrabban érintettek.

2. Immunológiai elmélet – a szervezet védekezése hibásan működik

Egészséges szervezetben az immunrendszer felismeri és eltávolítja az oda nem illő sejteket.
Endometriózis esetén ez a folyamat nem működik megfelelően:

  • az immunrendszer nem pusztítja el a méhen kívülre került endometriumsejteket,
  • sőt, a krónikus gyulladás következtében tovább serkenti azok növekedését.

Ez magyarázza, miért kíséri a betegséget hosszú távú gyulladás, és miért reagál sok beteg jól gyulladáscsökkentő életmódra és étrendre.

3. Sejtes átalakulás (metaplázia) – amikor a sejtek „átváltoznak”

Ebben az elméletben az endometriózist az okozza, hogy a hashártya vagy egyéb szövetek sejtjei képesek átalakulni (metaplázia útján) endometriumszerű sejtekké. Ez a magyarázat különösen a méhen kívüli, például hólyagon, rekeszizmon vagy bélrendszeren megjelenő endometriózisos gócokra érvényes.

4. Genetikai hajlam – családi öröklődés

Kimutatták, hogy az endometriózis gyakrabban fordul elő azoknál, akiknek az édesanyja vagy nővére is érintett. Egyes kutatások szerint a genetikai variációk befolyásolják:

  • az immunrendszer működését,
  • a hormonreceptorok érzékenységét,
  • és a sejtnövekedést szabályozó folyamatokat.

5. Hormonális tényezők – az ösztrogén szerepe

Az endometriózis ösztrogénfüggő betegség, vagyis a női nemi hormonok közül az ösztrogén serkenti az endometriumszövet növekedését. A magas ösztrogénszint:

  • fokozza a gócok aktivitását,
  • növeli a gyulladást és a fájdalmat,
  • gátolja a természetes sejthalált (apoptózist).

Ezért gyakran alkalmaznak hormonális kezelést, amely csökkenti az ösztrogénszintet és „pihenteti” a gócokat.

6. Sebészi szóródás – műtét utáni endometriózis

Ritkán előfordul, hogy nőgyógyászati műtétek, például császármetszés vagy méhnyakműtét során endometriális sejtek a sebbe jutnak, majd ott megtapadnak és növekedésnek indulnak, ezáltal pedig endoemtriózis alakul ki. Szakszerűen heges (posztoperatív) endometriózis alakul ki, amely gyakran a műtéti hegben található, és fájdalmas csomóként érezhető.

7. Környezeti és életmódbeli tényezők

A modern kutatások szerint bizonyos környezeti hatások is növelhetik az endometriózis kialakulásának kockázatát:

  • dioxinok és más környezeti toxinok,
  • tartós stressz,
  • mozgásszegény életmód,
  • elhízás,
  • magas zsírtartalmú étrend,
  • túlzott alkoholfogyasztás.

Ezek a tényezők hormonális és immunológiai egyensúlytalanságot idézhetnek elő, ami elősegíti az endometriózis kialakulását.

Kapcsolódó cikkünk

Méh-és petefészek eltávolítás- mikor indokolt? El lehet kerülni?

Méh-és petefészek eltávolítás- mikor indokolt? El lehet kerülni?

A méheltávolítás a leggyakoribb nőgyógyászati nagyműtétnek számít a rosszindulatú daganatok esetében. Dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati onkológia specialista nőgyógyászát arról ...

Kiknél alakul ki gyakrabban endometriózis?

Az endometriózis kockázata fokozott az alábbi esetekben:

  • családi előfordulás,
  • hormonális zavarok,
  • 25-44 év közötti életkor,
  • bőséges, hosszú menstruáció,
  • rövid menstruációs ciklus (21 napon belüli)
  • alkoholfogyasztás,
  • túlsúly,
  • környezeti tényezők (pl. túlhajszolt-stresszes életvitel, dioxinszennyezés).

Az endometriózis diagnosztikája – hogyan állapítható meg biztosan a betegség?

Az endometriózis pontos diagnózisa gyakran évekbe telik, mivel a panaszok – mint a fájdalmas menstruáció vagy a meddőség – sokszor „normálisnak” tűnnek. A korai és célzott kivizsgálás azonban kulcsfontosságú, mert a betegség előrehaladásával a tünetek súlyosbodnak, a termékenység pedig csökkenhet.

1. Részletes nőgyógyászati anamnézis és beszélgetés

Az endometriózis diagnózisának felállításához az első lépés mindig egy alapos orvosi kikérdezés, mivel a pontos anamnézis segít irányítani a további vizsgálatokat, és gyakran már ekkor felmerül az endometriózis gyanúja.

 A nőgyógyász felméri:

  • a fájdalom típusát, helyét és időzítését,
  • a menstruációs ciklus jellegét,
  • a szexuális élethez, vizelet- vagy székletürítéshez kapcsolódó panaszokat,
  • valamint a meddőségre utaló jeleket.

2. Nőgyógyászati fizikális vizsgálat

A következő lépés a kismedencei tapintásos vizsgálat, fontos előszűrő lépés a gyanú megerősítéséhez, amely során az orvos:

  • kitapinthatja az esetleges csomókat, hegesedéseket, érzékeny területeket,
  • észlelheti a méh rögzítettségét vagy fájdalmasságát,
  • valamint a petefészkek megnagyobbodását (csokoládécisztára utalhat).

3. Ultrahangvizsgálat – elsődleges képalkotó módszer

endometriózis vizsgálat a Nőgyógyászati KözpontbanA hüvelyi Ultrahang a leggyakrabban használt, fájdalommentes és gyors diagnosztikai eszköz.
Segítségével felismerhető:

  • a petefészek endometriózis (endometrioma, „csokoládéciszta”),
  • a mélyen infiltráló elváltozások egy része,
  • a kismedencei összenövésekre utaló jelek,
  • endometriózis stádiumának meghatározása.

A Nőgyógyászati Központban modern, nagyfelbontású ultrahangkészülék segíti az endometriózis felismerését. Az ultrahangvizsgálatot követően szükség lehet HyCoSy - Ultrahangos petevezető átjárhatósági vizsgálat elvégzésére is, amennyiben a nőgyógyász szakorvos indokoltnak tartja.

4. MR-vizsgálat – pontosabb képet ad

Amennyiben az Ultrahang nem ad egyértelmű képet, mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) javasolt. Az MR segítségével láthatóvá válik:

  • a mélyen infiltráló endometriózis (DIE),
  • a bél, húgyhólyag vagy húgyvezeték pontos érintettsége,
  • valamint a kismedencei szervek viszonya.

Ez különösen fontos műtét előtti tervezéshez, hogy az orvos pontosan tudja, milyen kiterjedésű és mely szerveket érintő endometriózist kell kezelni.

5. Laparoszkópia – a diagnózis arany standardja

A laparoszkópia a legmegbízhatóbb módszer az endometriózis kimutatására, egyben diagnosztikus és terápiás eljárás is, hiszen a beavatkozás során:

  • az orvos apró metszésen keresztül bevezeti a kamerát a hasüregbe,
  • közvetlenül megtekinti a gócokat, összenövéseket, cisztákat,
  • szükség esetén eltávolítja vagy szövettani mintát vesz belőlük.

A laparoszkópia tehát nemcsak igazolja a diagnózist, hanem egyben a kezelés első lépése is lehet.

6. Laborvizsgálatok és biomarkerek (kiegészítő szerep)

Egyes esetekben CA-125 tumormarker emelkedett lehet endometriózisban, de önmagában nem diagnosztikus. A laboreredmények csak a klinikai és képalkotó vizsgálatokkal együtt értékelhetők.

Hogyan kezelhető az endometriózis?

Az endometriózis kezelése mindig egyéni elbírálást igényel, hiszen a betegség súlyossága, a tünetek és a gyermekvállalási szándék mindenkinél eltérő. A terápia célja a fájdalom csökkentése, a gyulladás mérséklése, az összenövések megakadályozása és a termékenység megőrzése.

1. Konzervatív gyógyszeres kezelés:

Az endometriózis konzervatív (gyógyszeres) kezelésével a cél az ösztrogénhatás csökkentése és a méhnyálkahártya ciklusos aktivitásának felfüggesztése.

Hormonális kezelések
Az endometriózis ösztrogénfüggő betegség, ezért a hormonális gyógyszerek mesterségesen „pihentetik” a menstruációs ciklust, így a további elváltozások kialakulása lassul.
A leggyakrabban alkalmazott gyógyszertípusok:

  • Kombinált fogamzásgátlók – a ciklus szabályozására és a fájdalom mérséklésére.
  • Progeszteron-tartalmú készítmények – gátolják az ösztrogén hatását, csökkentik a gócok aktivitását.
  • GnRH-analógok – átmeneti „mesterséges menopauzát” idéznek elő, ezáltal a tünetek visszahúzódhatnak.
  • Aromatáz-gátlók – ritkább esetekben, súlyosabb formáknál alkalmazhatók.

Ezek a kezelések nem gyógyítják véglegesen a betegséget, de tünetmentes időszakokat biztosíthatnak, és késleltethetik a kiújulást.

Fájdalomcsillapítás
A nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok) – pl. ibuprofen, naproxen – segíthetnek:

  • a menstruációs fájdalom enyhítésében,
  • és az endometriózis által kiváltott gyulladás csökkentésében.

2. Sebészi (laparoszkópos) kezelés

Amennyiben a gyógyszeres terápia nem elegendő, vagy meddőség áll fenn, a következő lépés a laparoszkópos műtét, amely az endometriózis „arany standard” kezelési módja.

A laparoszkópia során:

  • az orvos apró metszésen keresztül kamerát vezet be a hasüregbe,
  • azonosítja a gócokat, cisztákat, összenövéseket,
  • majd eltávolítja vagy elégeti azokat.

Ez a módszer egyszerre diagnosztikus és terápiás, és segíthet a termékenység helyreállításában. Gyakran a műtét utáni kezelés része a hormonális utókezelés, mely a kiújulás megelőzése érdekében történik.

3. Életmódbeli és kiegészítő kezelések

A modern szemlélet szerint az endometriózis nem csak nőgyógyászati, hanem szisztémás gyulladásos állapot is, ezért az életmód jelentősen befolyásolhatja a tüneteket, megfelelő orvosi kezelés mellett.

Életmódbeli ajánlások:

Ezek a nőgyógyász legfontosabb tanácsai endometriózissal küzdőknek

Fájdalomcsillapítás

A kutatók úgy vélik, az endometriózisban szenvedő nők több prosztaglandint (egy hormonszerű anyagot) termelnek, aminek – sok más mellett – az a szerepe, hogy felerősítse a méh összehúzódását a menstruáció alatt, ami segíti a nyálkahártya leválását. A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, például az iboprofen tartalmúak, akkor a leghatásosabbak, ha a prosztaglandin felszabadulását megelőzően alkalmazzák őket, tehát néhány nappal a menstruáció előtt kezdik szedni. Komolyabb fájdalmaknál azonban már általában csak a vényköteles szerek segítenek.  

Hőterápia alkalmazása

Egyszerűnek hangzik, de a meleg hatására az erek kitágulnak, megkönnyítve ezzel a véráramlást és az izmok ellazulását. Ezért fájdalom esetén érdemes meleg borogatást, melegítő tapaszt, elektromos melegítőpárnát helyezni az alhasra vagy beleülni egy kád meleg vízbe. 

Étrend változtatása

Kutatások szerint van összefüggés az étrend és az endometriózis közt. Az állati termékekben, vörös húsban, cukorban, tartósítószeres termékekben, transz-zsírokban gazdag táplálék fokozza a gyulladást. Ezért érdemes az étrendet zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra, omega 3-ban gazdag ételekre alapozni, kerülve a túlzott koffein és alkohol bevitelt. Az optimális endometriózis diéta felépítésében dietetikus tud segíteni.  

Rendszeres mozgás

Mozgás közben a szervezet kevesebb ösztrogént termel és fokozza a vérkeringést, ráadásul endorfint szabadít fel az agyban, aminek fájdalomcsillapító hatása van. A magas és az alacsony intenzitású edzéseknek más-más pozitív hatásai ismertek. Míg a magas intenzitású tréningek, mint az aerobik, a futás, a biciklizés enyhítik a tüneteket, az alacsony intenzitású mozgásformák, mint a pilates, a jóga, a thai chi stresszcsökkentő hatásúak, és a medencetájon érezhető fájdalom ellen is jól hathatnak. 

Hormonterápia megfontolása

Endometriózisnál a hormonterápia segítségével megkönnyíthető vagy akár le is állítható a menstruációs ciklus, ami a fájdalom és a gyulladás csökkenését is eredményezheti. Ezen kívül lassíthatja, megakadályozhatja az endometrium szövet terjedését, ennél az eljárásnál természetesen számos szempontot figyelembe kell venni, de sok esetben ez lehet a leghatékonyabb segítség. 

Műtét átbeszélése szakorvossal

A fájdalommenedzsment és a hormonterápia segíthet a fájdalom jelentős csökkentésében, de egyik sem gyógyítja magát az endometriózis következményeit, az összenövéseket vagy a meddőséget, a belek és a húgyutak szűkületeit. Ilyenkor a méhen kívülre terjedt szövetek radikális műtéti eltávolítására szükséges a fertilitás megtartása mellett. Gyermekvállalási szándék nélkül, végső esetben akár a méheltávolítás is megoldás lehet. Ez a műtét véglegesen megszünteti a menstruációt és a teherbe esés lehetőségét, a reproduktív életszakasz lezárultát követően ajánlható, ezért mindenképpen alapos megfontolást igényel.

Téma szakértője

Dr. Hernádi Balázs

Dr. Hernádi Balázs

szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebész
  • Specialitások:
    • fájdalmas menstruáció kivizsgálása
    • endometriózis kivizsgálása és kezelése
    • méhnyakrák, petefészekrák terápiás terv összeállítása
    • daganatos nőgyógyászati kórképek másod szakvéleményezése
    • nőgyógyászati daganatsebészet
    • mióma kivizsgálása és kezelése
    • petevezető átjárhatósági vizsgálat (HyCoSy)
    • méhüreg feltöltéses ultrahang vizsgálat (SIS)

     

    Véleményeket itt olvashat a Doktor Úrról>>

  • Rendelés típusa:

    • személyes, rendelői vizit: Mammut II. 5.em. 
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available
Előjegyzés

Páciensek mondták

Kedves, türelmes, alapos

Bár mindennel maximálisan elégedett voltam, de kiemelném Dr. Hernádi Balázs kedvességét, szakmai hozzáértését, türelmét és alaposságát.

Dr. Hernádi Balázs
Dr. Hernádi Balázs
szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebész