A méhtestrák a méh belső hártyájának daganatos elváltozása, ami többségében egy hám eredetű daganat és belülről kifele terjed. Ahogy a többi rák típusnál itt is a rendszeres szűrővizsgálat elengedhetetlen fontosságú a megelőzés szempontjából.

Méhtestes rák kialakulása

Kialakulásának esélye elsősorban az életkor előrehalattával  nő. A tudomány jelenlegi állása szerint nincs egzakt válasz a kialakulásának okára, viszont számos tényezőt felismertek már, ami elősegítheti a méhtest rák kialakulását.

  • genetikai hiba ami anyai, illetve apai ágon is örökölhető
    • öröklődés - a családban már előfordult daganatos megbetegedés, különös tekintettel 40 éves kor előtt
  • késői menopauza
  • korai első menstruáció
  • ösztrogén hatású gyógyszerek szedése
  • elhízás, mivel a zsírsejtek számos hormont állítanak elő

Méhtestes rák tünetei

  • menopauzét követően ismételt vérzés jelentkezik
  • változó kor előtt a szokásostól eltérő időpontban jelentkező vérzés
  • menopauza környékén a heves és elhúzódó menstruáció

A méhtestrák diagnosztikája

A diagnózis felállítása általáben szokásos nőgyógyászati vizsgálat közben történik, de egy hasi ultrahangos vagy egyéb képalkotó vizsgálat is segíthet felderíteni a méhtestrák jelenlétét. Nőgyógyásazti vizsgálatra a képalkotó eljárást követően is szükség van, hogy mintát vegyenek, amit citológiai vizsgálatra tudjon küldeni a kezelő orvos. Ezért is javasolt évenkénti nőgyógyászati szűrésren részt venni, hogy minél hamarabb kiderülhessen az esetleg fennálló probléma. 

Méhtestrák kezelése

Méhtestrák kezelési tervének összeállítása egy összetett, egyénre szabott folyamat. melyben szerepet játszik a daganat biológiai tulajdonságainak feltérképezése, a szövettani eredmények értékelés, a páciens életkora és állapota is.

Mint minden onkológiai betegség elsődleges kezelési formája a minél hamarabb történő diagnózis felállítása. Kezelésének elsődleges formája a daganat sebészeti eltávolítása, súlyosabb esetben kemoterápia is használható.

Gyógyulási esélyek

A méhtestrákos betegek átlagos túlélési valószínűsége 70-80 százalék környékén mozog, azaz ekkora a valószínűsége annak, hogy a valamikori elhalálozás nem lesz összefüggésben a kezelt betegséggel. A korai stádiumban felismert, s eltávolított tumorok esetén a túlélés valószínűsége eléri a 95 százalékot.