A 4 leggyakoribb rosszindulatú nőgyógyászati daganat- tudjon meg mindent róluk

dr. Hernádi Balázs
dr. Hernádi Balázs
Létrehozva: 2019.02.22 14:22 Módosítva: 2019.04.04 12:18
2019-04-04 12:18:18.572771 Hírek
Fulorrgegekozpont.hu
A 4 leggyakoribb rosszindulatú nőgyógyászati daganat- tudjon meg mindent róluk

A rosszindulatú nőgyógyászati daganatos kórképekről egyre több adat áll rendelkezésre, ezért fontos, hogy a nők tisztában legyenek a leggyakoribb ráktípusokkal, rizikófaktorukkal, szűrésükkel. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokban jártas orvosa ezekre hívja fel a figyelmet. 

A rosszindulatú nőgyógyászati daganatok évről évre rengeteg életet követelnek, ezért igen nagy hangsúly van a prevención, szűréseken, hogy a lehető legkorábban fel lehessen ismerni a kóros elváltozásokat és a kezelést mihamarabb el lehessen kezdeni. A 4 leggyakoribb nőgyógyászati rák a méhnyak/méh/petefészek/mellrák.  

Méhnyakrák 

Az egyetlen olyan nőgyógyászati ráktípus, melynél kimutatható már a rákmegelőző állapot is (CIN1, CIN2, CIN3). Erre a vizsgálatra speciális szűrés (Pap-teszt) áll rendelkezésre, melynek során a kenetvétel eredményét a P-skálán értékelik (P0, P1, P2, P3, P4, P5). Önmagában azonban ma már ez kevés, ezt kiegészíti a Bethesda klasszifikáció (negatív, ASCUS bizonytalan, LSIL, HSIL-CIN1, -CIN2, -CIN3/CIS). A vizsgálat igen fontos, évenként ajánlott elvégezni a méhnyakrák szűrést, mivel a kialakulásáig akár egy évtized is eltelhet, és az idejében felimert elváltozás így életmentő lehet. Létrejöttében a Humán Papillóma vírus oki szerepe bizonyított, lehetőség van a HPV fertőzöttség kimutatására is.

nőgyógyászati daganatokKóros cytologiai/ kolposzkópos eredmény esetén a méhnyak kúp alakú kimetszése javasolt lehet (loop konizáció). Ez a szövettani eredmény meghatározásán túl, -amennyiben sikerül az abnormális részt teljesen eltávolítani-, nem csak diagnosztikus, hanem terápiás jellegű is egyben. Előrehaladott esetben a méh teljes vagy radikális eltávolítására, kemoterápiára és sugárkezelésre van szükség.  

Érdemes tudni, hogy HPV oltással a méhnyakrák kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető, rendszeres szűréssel együtt pedig megelőzhető lenne. 

Tünetek: köztes vérzés, fájdalmas szexuális együttlét, kóros hüvelyi folyás, alhasi fájdalom. Lehet azonban tünetszegény is. 

Rizikófaktor: koràn kezdett aktív szexuális élet, gyakori partnercsere, hormonális fogamzásgátlók. 

Méhtestrák 

A méhtestrák jellemzően később jelenik meg, általában az 50 évnél idősebbeket sújtja. Hátterében ösztrogéndominancia, ösztrogén tartalmú készítmények használata, a mozgásszegény életmód, elhízás!, késői menopauza állhat. Amennyiben idejében fény derül a daganatra ( egtöbbször nem várt vérzés jelentkezik) úgy a szövettani igazolást ( Fractionalt Abrasio) követően műtéttel eredményesen gyógyítható- ám ehhez rendszeres ellenőrzésre van szükség, menopauza után is. Maga a rák a méh belhártyájából, az endometriumból indul ki, és áttéteket képezhet. Amennyiben korai stádiumban ismerjük fel, úgy a méh/petefészkek/petevezetők teljes eltávolításával elérhető a gyógyulás. Sokszor azonban a nyirokcsomók eltávolítása mellett sugár és kemoterápiára is indokolt. 

Tünetek: köztes vérzés, klimax után ismét megjelenő vérzés ( ez mindig vizsgálatot igényel!) 

Rizikófaktor: ösztrogéndominancia, ösztrogénpótlás (pl. Klimax hormonterápia), menopauza, elhízás, genetika 

Petefészekrák 

A petefészekrák kialakulásának valószínűsége szintén az életkor előrehaladtával magasabb. Mivel jellemzően tünetszegény (ha vannak, akkor is általános tünetei vannak), így gyakran (az esetek 3/4-ében!) késői stádiumban diagnosztizálják, amikor már szövődményes és áttéteket képez. Éppen ezért fontos a szűrésen (Ultrahang, tumormarkerek, szükség esetén képalkotó vizsgálatok) való részvétel, ahol még idejében fény derülhet az állapotra. 

Tünetek: tünetszegény, haspuffadás, gyomor/bélpanaszok, vérzészavarok, fogyás, medencetájéki fájdalom, haskörfogat növekedés-hasűri folyadék (ez már szövődményre utal) 

Rizikófaktor: genetika, menopauza, családi halmozódás, BRCA-1 és BRCA-2 génmutáció, hormonkezelés, mesterséges ovuláció létrehozása ( lombik programok), késői szülés, nők, akik nem szültek/szoptattak. 

Mellrák 

nőgyógyászati daganatAz emlőrák jellemzően 35-40 éves kor felett fordul elő, ám egyre gyakoribb, amikor fiatalabbaknál alakul ki. Igen eredményesen kezelhető, ám ehhez – ahogy az összes daganat esetén- kulcsfontosságú az odafigyelés, a korai diagnózis- mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza. Ehhez otthoni önvizsgálatra, 18 éves kortól évenkénti rákszűrésre (fiatalon UH+ tumormarkerek, 40 év felett mammográfia+tumormarkerek: CA 15-3, CA 549, MCA,TPS) van szükség. Természetesen panasz esetén mielőbbi nőgyógyászati konzultáció javasolt! 

Tünetek: fájdalmas(-atlan!) csomó a mellben-hónaljban, ciklustól függetlenül, váladékozás, a bőr vagy a mellbimbó behúzódása. 

Rizikófaktor: életkor, genetika (BRCA mutáció), családi halmozódás, hormonterápia (pl. IVF, klimax kezeléséhez használt hormonok), dohányzás, nők, akik nem szültek/szoptattak vagy az első gyermeküket 30 éven felül szülték. 

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés  vizsgálatra:

Nõgyógyászati Központ

+36 70 621 2443

online bejelentkezés életmódorvosi központ

Orvos válaszol

Orvos válaszol - Gombos-Hegyi Réka

Emlőrák és várandósság

Tisztelt Doktor Úr/Nő!
Kérdésem lenne, hogy a késői terhesség növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát? 38 éves koromban hordtam ki a kislányomat. Ő természetes úton fogant meg, viszont nem tudtam szoptatni sajnos. Jelenleg 41 múltam és férjemmel szeretnénk kistesót, de szintén természetes úton tervezzük a teherbeesést, egyelőre még csak a tervezés szakában vagyunk. A késői terhességgel járó magzati és anyai kockázatok/komplikációk mellett olvastam az emlőrák kialakulásának kockázatáról, de arról is, hogy több terhesség kihordása jelenthet védőtényezőt is. Válaszát előre is köszönöm szépen!
Kedves Réka!

40 éves kor felett a teherbeesés esélye spontán kb. 1 %.
Amennyiben teherbe esik, az életkora miatt magas kockázatú várandósként fogjuk kezelni.
Sajnos szinte minden szülészeti eltérésre magasabb a kockázata, de remélem elkerülik ezeket.
Ha az a kérdés nagyon aggasztja, javaslom legyen emlő tumorlabor és emlő UH-vizsgálat, valamint a családban előforduló emlődaganatoknak kérdezzen utána.

Üdvözlettel:
Dr. Hernádi Balázs
szülész-nőgyógyász szakorvos


Kapcsolódó oldalak


Páciensek mondták

Tényleg segíteni szeretnének

Tényleg azt éreztem, hogy a recepciótól kezdve a Doktor úron át mindenki segíteni szeretett volna, hogy mielőbb meggyógyulhassak. Ez nagyon jól esett. Csak ajánlani tudom mindenkinek!

dr. Hernádi Balázs

dr. Hernádi Balázs

szülész-nőgyógyász


Kapcsolódó videók


Visszalépés az előző oldalra...