Petefészekrák kialakulásának okai, tünetei, kezelése

Petefészekrák kialakulásának okai, tünetei, kezelése

Módosítás:2023.05.16 08:34

A petefészekrák a petefészkekben kialakuló sejtnövekedés. A petefészekrák azt jelenti, hogy a rosszindulatú sejtek a normálisnál sokkal gyorsabban szaporodnak, és emiatt a petefészek egészséges részeibe, sőt azon túl a hasüregbe is behatolnak és elpusztítják ott a szöveteket. A petefészekrák a nők körében az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat. Kialakulásának pontos oka máig nem ismert, az azonban igen, hogy gyakrabban fordul elő olyan nőknél, akik soha nem estek teherbe és nem szültek, családjukban bizonyos daganatok halmozottan fordulnak elő (például emlő daganat) illetve menopausában vannak. A petefészekrák kezelése általában műtétet és kemoterápiát foglal magában.

Petefészekrákkal kapcsolatos szolgáltatásaink
Mi az a petefészek?
Mi az a petefészekrák?
Hogyan alakul ki a petefészekrák?
Milyen okai lehetnek a petefészekráknak?
Milyen tünetei vannak a petefészekráknak?
Hogyan mutatható ki a petefészekrák?
Hogyan kezelhető a petefészekrák?
Hogyan előzhető meg a petefészekrák?

Petefészekrákkal kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi az a petefészek?

A petefészkek (ováriumok) mandula méretű páros női reproduktív szervek, amelyek a kismedencében találhatóak, a méh mindkét oldalán. A széles méhszalag által kapcsolódnak a méhhez. Életünk során a petefészek folyamatosan változik. Születésünk pillanatában a leendő petesejtek már jelen vannak. Azonban a serdülőkornál fiatalabb lányokban a petefészkek még kicsik, majd a menstruációk fellépésekor érik el teljes méretüket a petefészkek.

A petefészek feladata, hogy minden hónapban ciklusosan egy petesejt megérését lehetővé teszi, valamint hogy ennek során szintén a menstruációs ciklust követve különböző hormonokat termeljen. A petefészek az ösztrogén és a progeszteron nevű hormonokat termeli. A petefészek működését az agyalapi mirigy hormonjai szabályozzák. Amikor megérik egy petesejt a petefészek kérgi részét kidomborítja. Később ez a tüszőnek nevezett struktúra megreped, és kikerül belőle a petesejt. Ezt a folyamatot nevezik ovulációnak, mely körülbelül a menstruációs ciklus felénél történik. A petesejt elsőként a szabad hasüregbe jut, majd a petevezeték besöpri magába a csillóival, és a petevezetéken át haladva jut el a méh üregébe.

A menopauza során, a menstruációs ciklusok megszűnése miatt a petefészkek sorvadni kezdenek. Méretük kisebb lesz, felszínükön behúzódások jelennek meg, tömöttebbé válnak.

Kapcsolódó cikkünk

A méhnyakrák szűrésénél idejétmúlt önmagában a „P” skála szerinti eredmény

A méhnyakrák szűrésénél idejétmúlt önmagában a „P” skála szerinti eredmény

A nők körében rendszeresen végezendő szűrések közül az egyik legfontosabb a méhnyakrák szűrése, ugyanis ha idejében fény derül a legtöbbször még rákmegelőző állapotra, úgy megfelelő kezeléssel a legtöbb esetben teljes gyógyulás ...

Mi az a petefészekrák?

A petefészekrák a nők körében az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat. 1400 új eset kerül felismerésre évente, és 700 körüli halálozást mutat! Kialakulásának pontos oka máig nem ismert, az azonban igen, hogy gyakrabban fordul elő olyan nőknél, akik soha nem estek teherbe és nem szültek, családjukban bizonyos daganatok halmozottan fordulnak elő (emlő daganat!) illetve menopausában vannak. A petefészekráknak számos típusa ismert. Léteznek jó- és rosszindulatú petefészekrákok. A jóindulatú petefészekrákok közé tartoznak például a funkcionális ciszták, melyek gyakran fordulnak elő nők körében. A rosszindulatú petefészekrákok nagy része hámsejteredetű. A petefészkek felszínét a fajfenntartásban nélkülözhetetlen szerepű speciális hám, ún. csírahám borítja, azonban a petefészek daganatok 60%-a is ilyen típusú. Ma már nem is újdonság annak ismerete, hogy ezen petefészek tumorok közel 70%-ban, a petevezetékek másodlagos, tehát áttéti daganatai! A petefészekrák típusát az a sejttípus határozza meg, amiből a daganat kiindult. A kezelést is befolyásolja majd a kezdeti sejttípus.
A petefészekrák típusai eredetük alapján a következők:Petefészekrák

  • Epithelialis petefészekrák: Ez a típus a leggyakoribb, a petefészek felszínét borító sejtekből indul ki. Számos altípusa van, beleértve a szerózus karcinómát és a mucinózus karcinómát.
  • Sztromális daganatok: Ezeket a ritka daganatokat általában korábbi stádiumban diagnosztizálják, mint a többi petefészekrákot. A kiindulási pont itt a petefészek belső állományát adó sejtek.
  • Csírasejtes daganatok: Ezek a ritka petefészekrákok általában fiatalabb életkorban fordulnak elő.

Hogyan alakul ki a petefészekrák?

A petefészekrák akkor kezdődik, amikor a petefészkekben vagy azok közelében lévő sejtek DNS-ében változások (mutációk) alakulnak ki. A sejt DNS-e tartalmazza azokat az utasításokat, amelyek megmondják a sejtnek, hogy mit tegyen. A mutációs változások arra utasítják a sejteket, hogy a normálisnál gyorsabban növekedjenek és szaporodjanak, és így a rákos sejtek tömegét (tumor) hozzák létre. A rákos sejtek akkor is tovább élnek, amikor az egészséges sejtek már elpusztulnának. Behatolhatnak a közeli szövetekbe, és a kezdeti daganatról leszakadva a test más részeire is átterjedhetnek (áttétet képezhetnek).

Milyen okai lehetnek a petefészekráknak?

A petefészekrák pontos okait ma még nem ismeri az orvostudomány, de hajlamosító tényezők kutatásából számos információt tudhatunk meg.

  1. Életkor:  A petefészekrákok közel 70%-át előrehaladott állapotban diagnosztizálják, a legtöbb eset a változókort követően alakul ki.
  2. Családi halmozódás:Azoknál gyakoribb, akiknek első fokú rokonságában fordult elő petefészekrák, vagy egyéb daganatokkal társulva, petefészekrák szindrómák részeként (emlő-, vastagbél-, méhtest- rák) megbetegedés.
  3. Génmutáció: BRCA-1 és BRCA-2 génmutációkat eredetileg emlőrákkal kapcsolatban mutatták ki. Mára már bizonyos, hogy az említett gének mutációja a petefészekrák kockázatát is jelentősen megnövelik.
  4. Szülés: Nagyobb a petefészekrák kialakulásának kockázata az olyan nőknél is, akik soha sem szültek, soha nem estek teherbe vagy akik 35 évesnél idősebb korban szültek először.

Milyen tünetei vannak a petefészekráknak?

A petefészekrák tünettana szegényes, a korai petefészekráknak pedig egyáltalán nincsenek tünetei, ráadásul az esetlegesen meglévő tünetek sem késztetik a beteget gyanakvásra, és ezek nem különböznek a jóindulatú petefészek daganatokétól.

A petefészekrák jelei és tünetei a következők lehetnek:

Az egyértelmű tünetek megjelenésekor (szabad hasűri folyadék) a betegség már sok esetben gyógyíthatatlan. A szabad hasűri folyadék megjelenése áttétekre utal.

Ezért nélkülözhetetlen a rendszeres nőgyógyászati szűrés, mert a minél előbb diagnosztizált betegség és idejében megkezdett kezelés gyógyulási arányai kimagaslóak. Sajnos a petefészekrák gyors progressziót mutat, minél később igazoljuk a petefészekrák jelenlétét ( hüvelyi ultrahang, tumor markerek) úgy nő az áttétek megjelenésének az esélye.

Hogyan mutatható ki a petefészekrák?

A nőgyógyász számára számos diagnosztikai lehetőség van arra, hogy kimutassa vagy kizárja a petefészekrák jelenlétét. Ilyen lehetőségek:

  • Ultrahang vizsgálat: Hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák felismerésében, akár a jó és rosszindulatú dagantok közötti különbségtételben.
  • Vérvizsgálat: Léteznek tumorjelző makerek, (Ca-125, HE-4 marker) melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Fontos megjegyezni viszont, hogy ezen a molekulák azonban nemcsak petefészekrákokban emelkednek meg, sőt olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható, ezért önmagukban nem diagnosztikus értékűek! Viszont sokat segíthetnek ezek a markerek a petefészekrák követésében. Például, a daganat eltávolító műtét után csökken a szintjük, majd ha hónapokkal, évekkel később ismét emelkedik, az arra utalhat, hogy a daganat visszatért.
  • Mikroszkópos kórszövettani vizsgálat: CT vezérelt mintavétel, laparoszkópos beavatkozás segítségével a tumorból vett szövetminta alapján megállapítható, hogy a szövetburjánzás jó vagy rossz indulatú-e, azon belül milyen típusú.
  • CT és MR vizsgálat: Ezekkel a vizsgálatokkal főleg a betegség stádiumára vonatkozó adatokat kap a kezelő orvos.

Hogyan kezelhető a petefészekrák?

A petefészekrák összes stádiumában a megfelelő időben végzett sebészi kezelésnek jut a vezető szerep. A rák megállapítása után amennyiben műtétre kerül sor, az történhet a has megnyitásával vagy laparoszkópos úton. A méh, a két méhkürttel és petefészkekkel együtt eltávolításra kerül, sokszor elkerülhetetlen a kiterjesztett, más szerveket is érintő műtét.

A petefészekrák kezelése azonban a műtéttel általában sincs befejezve. Szükség van adott esetben műtét előtti (preoperativ) vagy utáni (posztoperatív) kezelésre is, amely a szövettani eredmény által megválasztott citosztatikus kezelés (kemoterápia). A preoperatív kemoterápia célja az, hogy a petefészekrák méretét olyan kicsire csökkentsék, amivel már műthető. A posztoperatív kemoterápiával a műtét után esetlegesen fentmaradt rosszindulatú sejtek elpusztítása a cél.

Hogyan előzhető meg a petefészekrák?

Nincs biztos módja a petefészekrák megelőzésének. Azonban a petefészekrák kockázatának csökkentésére van néhány mód:

  • Fogamzásgátló tabletták szedése: A fogamzásgátló tabletták szedése csökkenti a petefészekrák kockázatát. Ezeknek a gyógyszereknek azonban vannak számos más kockázatai, ezért mindenki esetében külön át kell beszélni az orvossal, hogy az előnyök felülmúlják-e ezeket a kockázatokat.
  • Kockázati tényezők mérlegelése: Érdemes végig gondolni, hogy fordult-e elő a családban emlő- és petefészekrák, és beszéljen erről orvosával. Együtt meg tudják határozni, hogy ez mekkora kockázatot jelenthet. Lehet, hogy genetikai tanácsadóhoz irányítják, aki segíthet eldönteni, hogy van-e genetikai hajlama a petefészekrákra. Ha olyan génváltozást találnak, amely növeli a petefészekrák kockázatát, érdemes megfontolni a petefészek eltávolításának műtétjét. Ezzel megelőzhető a nagy hajlam esetén a petefészekrák kialakulása.

Téma szakértője

Dr. Hernádi Balázs

szülész-nőgyógyász
  • Specialitások:
    • méhnyakrák, petefészekrák terápiás terv összeállítása
    • daganatos nőgyógyászati kórképek másod szakvéleményezése
    • nőgyógyászati daganatsebészet
    • mióma kivizsgálása és kezelése
    • endometriózis kivizsgálása és kezelése
    • nőgyógyászati endoszkópos műtétek 

     

    Véleményeket itt olvashat a Doktor Úrról>>

  • Rendelés típusa:

    • személyes, rendelői vizit: Mammut II. 5.em. 
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available