Méhnyakrák tünetei, kezelése, szűrése
A nők körében rendszeresen végezendő szűrések közül az egyik legfontosabb a méhnyakrák szűrése, ugyan is nők körében az emlőrák után a méhnyakrák a második daganattípus, amely a leggyakrabban halálos szövődményekkel jár. Éppen ezért a rendszeresen szűrésen résztvevők körében, az időben diagnosztizált betegség megfelelő kezeléssel a legtöbb esetben teljes gyógyulás vár a betegre.
Mi valójában a méhnyakrák?
Méhnyakrák jellemzően a két hámfelület találkozásánál alakul ki. A méhnyak belső felületét borító mirigyhám, és a külső méhszájat a hüvelyhámra emlékeztető laphám találkozásánál. A méhnyakrák döntő többsége (~90%) laphámrák, és csak az esetek kisebb (~10%) hányadában fordulhat elő mirigyrák formájában.
Méhnyakrák tünetei
A méhnyakrák az emlőrák után a női szervezet második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Magyarországon a statisztikák szerint évente 1500 új beteget diagnosztizálnak, az esetek többségében 30-40 éves korban. A méhnyakrák kialakulásában a legfontosabb tényező mára ismertté vált, ez a HR-HPV ( magas kockázatú típúsú Humán Papillóma Vírusok) által történő fertőződés. Ezen kívül további kockázati tényezők is szerepet játszanak, sokkal kisebb hangsúllyal:
- dohányzás
- aktív nemi élet, gyakori partnerváltás
- visszatérő hüvelyi gyulladások
- HPV fertőzés (humán papillómavírus)
A fenti kockázati tényezők mellett az alábbi tünetek figyelmeztethetnek a méhnyakrák jelenlétére
- pecsételő vérzés
- fájdalmas szexuális együttlét, akár vérzés kíséretében (kontakt vérzés)
- fájdalmas vizeletürítés (előrehaladottabb állapotban)
- kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás
- hasi görcsök
- lábfájdalom-és dagadás (előrehaladottabb állapotban)
- fogyás (előrehaladottabb állapotban)
- inkontinencia, veseproblémák (előrehaladottabb állapotban)
A méhnyakrák megfelelő eszközzel (kolposzkóp) segítségével szabad szemmel is látható. A méhnyakrák kialakulása több rákmegelőző állapoton keresztül következik be, hosszú idő alatt (ezért a szűrés fontossága hangsúlyozandó!) és a nem túl szerencsés elnevezés: „ méhszájseb”, legtöbbször ártalmatlan, panaszt nem okozó elváltozás, azonban a korai méhnyakrákkal pontosan megegyező küllemű is lehet.
Hogyan diagnosztizálható a méhnyakrák?
A méhnyak kolposzkópos vizsgálata után a nőgyógyász cytológiai mintát vesz . Ez a vizsgálat nem csak a különböző mértékben kóros hámsejtek vagy már daganatsejtek kimutatására, hanem más betegségek, esetleges fertőzések kimutatására is alkalmas. Ha gyanús elváltozást észlel a kezelőorvos akkor biopsziát végez, mely már szövettani eredményt ad, az elváltozás pontos típusa így meghatározható.
Méhnyakrák szűrése:
P skála
A méhnyakrák szűrés eredményének értékeléséhez többek között, még ma is a P-skálát használják, melynek 5 szintjét különböztetik meg:
- P1/P2 eredmény egészséges esetben kapható
- P3-as eredmény, melyről sokan nincsenek teljesen tisztában, pontosan mit is jelent, egyszerűen kezelhető állapotot vagy abnormális sejtosztódást. (Éppen a P3-as eredmény teszi alkalmatlanná ezt a régi osztályozást)
- P4/P5 már rákos elváltozásokra utal
Bethesda skála
Ez a skála sokkal alkalmasabb a pontos diagnózis felállításához, valamint a nőgyógyász számára részletes, kommunikáló „csatorna” a cytopatológussal.
Bethesda klasszifikáció szerint (leegyszerűsített) lehet a lelet:
- negatív,
- LSIL,
- HSIL,
- invazív rák
Méhnyakrák kezelése:
Méhnyakrák kezelésében elsősorban a kiterjedtség (stádium) a meghatározó. Egyes korai esetekben akár a fertilitás megtartására is van lehetőség. Előrehaladottabb állapotoknál műtét már nem jön szóba, ilyenkor a sugárkezelés a megfelelő térápia.
Itt is elmondható, mint minden rák típusnál, hogy a minél hamarabb „szűrjük ki” az elváltozást annál nagyobb esély van a teljes gyógyulásra is, ezért is biztatunk mindenkit, hogy évente járjon el szűrővizsgálatra!
Jelentkezzen be nőgyógyászhoz!
Rendelés típusa: Téma szakértője
Dr. Józan Gyöngyi
nőgyógyász, sebész
