Hormonális elhízás okai és kezelése

Egyre nagyobb egészségügyi problémát jelent az elhízás világszerte és hazánkban is, melynek kezelésében elsődleges feladat a testtömeg normalizálása.

Mikortól számít valaki elhízottnak, vagy éppen túl vékonynak?

Átlagos testalkatú felnőttnél a BMI, vagy más néven testtömegindex segítségével könnyedén kiszámítható, hogy milyen tápláltsági állapottal rendelkezik.

BMI= testsúly (kg) / magasság² (m)

BMI kalkulátor

Kérem, hogy adja meg a magasságát méterben és a súlyát kilógrammban!

Számolás

Testömeg index	Értékelés
<16	kórosan sovány
16,1-18,5	sovány
18,6-24,9	normál
25-29,9	túlsúly
30-34,9	elhízás
35-39,9	súlyos elhízás
>40	igen súlyos elhízás

A BMI számítás nem veszi figyelembe, hogy a testtömegünk hány százaléka izom és zsír, ezért egy testépítőnél nem kapunk reális eredményt a képletet használva. Nem számolunk BMI-t 18 év alattiak esetében, helyette a percentilis görbe segítségével tudjuk a tápláltsági állapotot meghatározni.

Derék körfogat mérés

A szénhidrát-anyagcsere problémával élők esetében gyakran fordul elő, hogy a felszedett túlsúly elsősorban a has tájékára lokalizálódik. Ilyen esetekben egy mérőszalag segítéségével könnyen megállapíthatjuk a túlsúly mértékét, és nyomon követhetjük az életmódváltás sikerességét.

A mérést a köldök magasságában kell elvégezni minden alkalommal. Nőknél 80 cm felett mérsékelt, 88 cm felett jelentős elhízásról beszélünk, míg férfiak esetében 94 cm felett mérsékelt, 102 cm felett jelentős az elhízás mértéke.

A hasi hízás egyrészt esztétikai problémát jelent, másrészt nagymértékben hajlamosít a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, ezért minél hamarabb teljes életmódváltásra van szükség

Optimális testsúly elérése

A túl alacsony és a túl magas testtömeg sem tekinthető ideálisnak. Túlsúlyosak esetében a testsúly és haskörfogat normalizálására kell törekedni, egy lassú ütemű, heti 0,5 – 1 kg-os testsúlycsökkenés beütemezésével. Így elkerülhetővé válik a jojo effektus megjelenése, és a plusz kilók nem fognak azonnal visszaszökni. Vékony testalkatúaknál a megfelelő izom- és zsírtömeg elérésével lehet az inzulin és női hormonok szintjét normalizálni. Mindkét esetben egy élethosszig tartható életmódváltásra van szükség, mely magában foglal egy egyénre szabott étrendet, mozgásprogramot, megfelelő stressz kezelést.

Bár az túlsúly hátterében számos ok meghúzódhat, akár betegségek is, a túlsúly leggyakoribb okozója a helytelen életmód. Az ok egyszerű: testsúlyfelvételt okoz, ha a kalória-bevitel tartósan meghaladja a fizikai aktivitással leadott kalóriát. A kalóriatöbblet következménye mégis egyénenként más és más, ebben pedig a következők játszhatnak közre.

Kapcsolódó cikkünk

Teherbe esési nehézségeket okozhat a prolaktin magas szintje

A prolaktin az egyik legfontosabb hormonunk, mely elsősorban a tejelválasztásért és a terhesség támogatásáért felelős. Bár kis mennyiségben mindig termelődik, ám ha várandósság vagy szoptatás nélkül is túl magas a szintje, az problémát jelezhet, ráadásul a teherbe esést is hátráltatja. Hogy mit érdemes tudni a prolaktinról és annak túltermelődéséről, arról dr. Lőrincz Ildikót, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-endokrinológusát kérdeztük.

Genetikai tényezők:

Kétségtelen, hogy vannak családok, ahol a családtagok láthatóan elhízottabbak az átlagnál, ami genetikai tényezőkre enged következtetni. Mégis jelentősebb a szociális öröklődés szerepe ami meghatározza, hogy mit eszünk és nem pedig azt határozza meg, hogy milyenek leszünk.

Környezeti tényezők:

Nem csak a családi, a munkahelyi, társasági körülmények is nagymértékben befolyásolják, hogy az ember mit és mennyit iszik, illetve eszik. Egyes kultúrákban a ma napig a kövérség egyfajta státuszt jelent.

Pszichés tényezők:

Sokan rosszkedvüket, netán kóros hangulatváltozásaikat "kezelik" evéssel. Bánatukat, unalmukat vagy éppen indulataikat főként édességek fogyasztásával próbálják megszüntetni. Mások kövérségük miatt kialakult önértékelési zavarukat gyógyítják lakomákkal, és ezzel bezárják az ördögi kört.

Az elhízást gyakran szervi rendellenességek okozzák. Az alábbi betegségek jellemző kísérő tünete lehet kisebb-nagyobb túlsúly:

Metabolikus-X szindróma
Policisztás ovárium szindróma
Cushing-szindróma
Inzulint termelő daganat (inzulinóma)
Pajzsmirigy elégtelenség
Prader-Willy-szindróma (nemi szervek fejletlenségével járó rendellenesség)
Laurence-Moon-Bardet-Biedl-szindróma (nemi szervek fejletlenségével járó rendellenesség)
Központi idegrendszeri betegségek: bulímia, agyvelőgyulladás, harmadik agykamrát érintő daganatok, a hipofízis hormonálisan inaktív daganata, a hipotalamusz szervi betegségei (gyulladás, daganat, érbetegség), hipotalamusz közeli kóros.

Az elhízás lényege a kóros zsírlerakódás.

Elhízás fajtái:

hormonális elhízás A felesleges zsírszövetek megoszlása alapján ma két alaptípust szokás elkülöníteni:

Az alma típusú elhízás a hasra, mellre, nyakra és az arcra lokalizálódik. A kóros zsírlerakódás központja a köldöktáj. A végtagok a fartáj és a combok kevésbé érintettek.
A körte típusú elhízás központja a köldök és a szeméremcsont közötti alhas. A zsírlerakódás az alhason, a fartájon és a combokon legjelentősebb. A felsőtest, a karok és az arc érintettsége kevésbé jellemző.

Az almatípust szokás férfias vagy android, a körtetípust nőies vagy ginoid típusnak is nevezni.

A legkritikusabban érintett személyek azok akik „alma” típusú elhízásban szenvednek az ő esetükben jelennek meg a legtöbbször a szív és érrendszert érintő megbetegedések, míg a „körte” típusúaknál inkább a visszeres megbetegedések dominálnak.

Az elhízás kórlefolyása

Mint oly sok más betegségnél, az elhízás prognózisa az alapbetegség függvénye. Rosszindulatú daganatok esetén a túlélési esély ma is szerény. Amennyiben az elhízás elsődleges, vagyis alapvetően életmódbeli hibákra vezethető vissza, a szövődmények szabják meg. Elhízottaknál a krónikus vesebaj kétszer, a cukorbaj nyolcszor, a májbetegség kétszer, a baleseti halálozás 1,3-szer, a műtéti halálozás háromszor magasabb, mint normális testsúlyúak esetén. A hormonális elhízás legjellemzőbb szövődményei a következők:

Érelmeszesedés
Magas vérnyomás
Koszorúér-betegségek: angina pectoris, szívinfarktus, kardiomiopátia
Agyér-katasztrófa (stroke): agyvérzés, agytrombózis, agyembólia
Érelzáródások: végtagelhalás, lábszárfekély, trombózis, embólia, bélinfarktus, veseartéria elzáródás, stb.
Cukorbetegség (II. típus) annak minden következményével
Rák: Nőknél főként a méhtestrák, epehólyag-, petefészek-, emlőrák és a vastagbél rákja, férfiaknál a prosztata és a végbél rákja mutat erős statisztikai összefüggést az elhízással.
Az alvási apnoe (alvási légzéskimaradás) súlyos állapot, mely az elhízás mértékével szorosan összefügg. Akár szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz, stroke-hoz is vezethet.
Ízületek porckopásos betegségei (artrózis)
Köszvény
Epehólyag-betegségek: Epekő-betegség, epehólyag-gyulladás, epehólyagrák
Depresszió, öngyilkossági hajlam

Csökkent gyógyulási hajlam és túlélési képesség szinte valamennyi betegségnél és sérülésnél. A hormonális elhízás alapvetően nem kozmetikai probléma, hanem egészségügyi kockázat.

Elhízás kezelése:

Azok a testsúlycsökkentő programok bizonyultak a leghatásosabbnak hosszú távon, amelyekben nem csupán diétás oktatás vagy sport beiktatása szerepelt, hanem kombinálva alkalmaztak táplálkozási- és mozgásterápiát is. Talán így lehetne megfogalmazni a hormonális elhízás kezelését röviden.

Megfelelően összeállított étrend és fokozott fizikai aktivitás bevezetésével elért 5-10 százalékos testtömeg csökkenés már jelentős mértékben javítja az egészségi állapotot még hormonális elhízás esetén is.

600 kcal-val kevesebb napi energia bevitel segítségével elérhető a heti 0,5-1 kg-os testtömeg csökkenés, mely egy lassú ütemű, de folyamatos testtömeg csökkenéssel járó diéta alapjául szolgálhat. Érdemes kis mértékben csökkenteni a szénhidrát bevitelt (40-45 energia%) és a zsír bevitelt is (25-30 energia%), miközben a fehérje bevitel mérséklet növelése (20-25 energia%) javasolt.

Egy éves követéses vizsgálatok alapján megállapítható, hogy ugyanolyan mértékű a fogyás a zsiradékokat és szénhidrátokat korlátozó étrendekben is, ezért nem javasolt egyik tápanyag mennyiségét sem extrém mértékben csökkenteni. A szénhidrát szegény étrend bár kezdetben gyorsabb ütemű fogyást eredményez, de ez csupán a kezdeti fokozott vízveszteségnek köszönhető.

Egy kis csoporton végzett angol tanulmány alapján a három főétkezés – reggeli, ebéd, vacsora – előtt fél órával fél liter ivóvíz elfogyasztása 12 hét elteltével átlagosan 4 kg testtömeg csökkenést eredményez egy egészséges, kiegyensúlyozott étrend betartása mellett. Ennek hátterében az állhat, hogy a víz fogyasztása teltség érzetet kelt, így fogyasztása után kevesebb étel is elegendőnek bizonyul.

Miért nem tud lefogyni?

Az esetek többségében mi magunk okozzuk a túlsúlyunkat: napról napra több energiát veszünk magunkhoz, mint amennyit felhasználunk. Növeli az elhízás esélyét a kevés mozgás, cukrozott élelmiszerek fogyasztása, stresszel és alváshiánnyal járó civilizációs betegségek is, ami azonban feloldható, ha hajlandóak vagyunk figyelmet fordítani a szervezetünk és testünk jeleire.

Azonban az emberek egy kisebb (de sajnos távolról sem csekély) hányadánál orvosilag kezelendő állapot okozza a hormonális elhízást:

hormonális elhízás

inzulinrezisztens állapotok (napjainkban már a gyermekek körében is terjed, és a lakosság közel fele érintett benne)
PCOS (inzulinrezisztenciával járó állapot, a nők tizedét érinti)
pajzsmirigy-betegségek – lakosság 8-15%-át is érintheti (alulműködés vagy túlműködés) - főleg ez okozza a hormonális elhízást
egyéb, ritkább hormonzavar (hipofízis adenóma, mellékvese-betegségek)

Nőgyógyászati Központunkban, alapos kivizsgálás után megtudhatja, hogy elhízását mi okozza és mit kell tegyen ennek leküzdéséhez.