Egyre nagyobb egészségügyi problémát jelent az elhízás világszerte és hazánkban is, melynek kezelésében elsődleges feladat a testtömeg normalizálása.
Átlagos testalkatú felnőttnél a BMI, vagy más néven testtömegindex segítségével könnyedén kiszámítható, hogy milyen tápláltsági állapottal rendelkezik.
BMI= testsúly (kg) / magasság2 (m)
Kérem, hogy adja meg a magasságát méterben és a súlyát kilógrammban!
Magasság: cm
Súly: kg
Testömeg index |
Értékelés |
<16 |
kórosan sovány |
16,1-18,5 |
sovány |
18,6-24,9 |
normál |
25-29,9 |
túlsúly |
30-34,9 |
elhízás |
35-39,9 |
súlyos elhízás |
>40 |
igen súlyos elhízás |
A BMI számítás nem veszi figyelembe, hogy a testtömegünk hány százaléka izom és zsír, ezért egy testépítőnél nem kapunk reális eredményt a képletet használva. Nem számolunk BMI-t 18 év alattiak esetében, helyette a percentilis görbe segítségével tudjuk a tápláltsági állapotot meghatározni.
A szénhidrát-anyagcsere problémával élők esetében gyakran fordul elő, hogy a felszedett túlsúly elsősorban a has tájékára lokalizálódik. Ilyen esetekben egy mérőszalag segítéségével könnyen megállapíthatjuk a túlsúly mértékét, és nyomon követhetjük az életmódváltás sikerességét.
A mérést a köldök magasságában kell elvégezni minden alkalommal. Nőknél 80 cm felett mérsékelt, 88 cm felett jelentős elhízásról beszélünk, míg férfiak esetében 94 cm felett mérsékelt, 102 cm felett jelentős az elhízás mértéke.
A hasi hízás egyrészt esztétikai problémát jelent, másrészt nagymértékben hajlamosít a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, ezért minél hamarabb teljes életmódváltásra van szükség
A túl alacsony és a túl magas testtömeg sem tekinthető ideálisnak. Túlsúlyosak esetében a testsúly és haskörfogat normalizálására kell törekedni, egy lassú ütemű, heti 0,5 – 1 kg-os testsúlycsökkenés beütemezésével. Így elkerülhetővé válik a jojo effektus megjelenése, és a plusz kilók nem fognak azonnal visszaszökni. Vékony testalkatúaknál a megfelelő izom- és zsírtömeg elérésével lehet az inzulin és női hormonok szintjét normalizálni. Mindkét esetben egy élethosszig tartható életmódváltásra van szükség, mely magában foglal egy egyénre szabott étrendet, mozgásprogramot, megfelelő stressz kezelést.
Bár az túlsúly hátterében számos ok meghúzódhat, akár betegségek is, a túlsúly leggyakoribb okozója a helytelen életmód. Az ok egyszerű: testsúlyfelvételt okoz, ha a kalória-bevitel tartósan meghaladja a fizikai aktivitással leadott kalóriát. A kalóriatöbblet következménye mégis egyénenként más és más, ebben pedig a következők játszhatnak közre.
Menopauza alatt a havi vérzés végleges elmaradását értjük. A nők 50-52. életévükben szembesülnek a havi vérzés elmaradásával és az ezzel járó változókori tünetekkel. Amennyiben a tünetek és a vérzés elmaradása a 47. életév előtt jelentkeznek, korai klimaxról beszélünk. A korai menopauza az időben jelentkező menopauzához hasonlóan számos kellemetlen tünetet okoz. Dr. Margitai Barnabás, a Nőgyógyászati Központ szakorvosa a klimakteriális tünetegyüttes kezelésére és a kezelés kockázatcsökkentő szerepére hívja fel a figyelmet.
Kétségtelen, hogy vannak családok, ahol a családtagok láthatóan elhízottabbak az átlagnál, ami genetikai tényezőkre enged következtetni. Mégis jelentősebb a szociális öröklődés szerepe ami meghatározza, hogy mit eszünk és nem pedig azt határozza meg, hogy milyenek leszünk.
Nem csak a családi, a munkahelyi, társasági körülmények is nagymértékben befolyásolják, hogy az ember mit és mennyit iszik, illetve eszik. Egyes kultúrákban a ma napig a kövérség egyfajta státuszt jelent.
Sokan rosszkedvüket, netán kóros hangulatváltozásaikat "kezelik" evéssel. Bánatukat, unalmukat vagy éppen indulataikat főként édességek fogyasztásával próbálják megszüntetni. Mások kövérségük miatt kialakult önértékelési zavarukat gyógyítják lakomákkal, és ezzel bezárják az ördögi kört.
Az elhízást gyakran szervi rendellenességek okozzák. Az alábbi betegségek jellemző kísérő tünete lehet kisebb-nagyobb túlsúly:
Az elhízás lényege a kóros zsírlerakódás.
A felesleges zsírszövetek megoszlása alapján ma két alaptípust szokás elkülöníteni:
Az almatípust szokás férfias vagy android, a körtetípust nőies vagy ginoid típusnak is nevezni.
A legkritikusabban érintett személyek azok akik „alma” típusú elhízásban szenvednek az ő esetükben jelennek meg a legtöbbször a szív és érrendszert érintő megbetegedések, míg a „körte” típusúaknál inkább a visszeres megbetegedések dominálnak.
Mint oly sok más betegségnél, az elhízás prognózisa az alapbetegség függvénye. Rosszindulatú daganatok esetén a túlélési esély ma is szerény. Amennyiben az elhízás elsődleges, vagyis alapvetően életmódbeli hibákra vezethető vissza, a szövődmények szabják meg. Elhízottaknál a krónikus vesebaj kétszer, a cukorbaj nyolcszor, a májbetegség kétszer, a baleseti halálozás 1,3-szer, a műtéti halálozás háromszor magasabb, mint normális testsúlyúak esetén. A hormonális elhízás legjellemzőbb szövődményei a következők:
Csökkent gyógyulási hajlam és túlélési képesség szinte valamennyi betegségnél és sérülésnél. A hormonális elhízás alapvetően nem kozmetikai probléma, hanem egészségügyi kockázat.
Azok a testsúlycsökkentő programok bizonyultak a leghatásosabbnak hosszú távon, amelyekben nem csupán diétás oktatás vagy sport beiktatása szerepelt, hanem kombinálva alkalmaztak táplálkozási- és mozgásterápiát is. Talán így lehetne megfogalmazni a hormonális elhízás kezelését röviden.
Megfelelően összeállított étrend és fokozott fizikai aktivitás bevezetésével elért 5-10 százalékos testtömeg csökkenés már jelentős mértékben javítja az egészségi állapotot még hormonális elhízás esetén is.
600 kcal-val kevesebb napi energia bevitel segítségével elérhető a heti 0,5-1 kg-os testtömeg csökkenés, mely egy lassú ütemű, de folyamatos testtömeg csökkenéssel járó diéta alapjául szolgálhat. Érdemes kis mértékben csökkenteni a szénhidrát bevitelt (40-45 energia%) és a zsír bevitelt is (25-30 energia%), miközben a fehérje bevitel mérséklet növelése (20-25 energia%) javasolt.
Egy éves követéses vizsgálatok alapján megállapítható, hogy ugyanolyan mértékű a fogyás a zsiradékokat és szénhidrátokat korlátozó étrendekben is, ezért nem javasolt egyik tápanyag mennyiségét sem extrém mértékben csökkenteni. A szénhidrát szegény étrend bár kezdetben gyorsabb ütemű fogyást eredményez, de ez csupán a kezdeti fokozott vízveszteségnek köszönhető.
Egy kis csoporton végzett angol tanulmány alapján a három főétkezés – reggeli, ebéd, vacsora – előtt fél órával fél liter ivóvíz elfogyasztása 12 hét elteltével átlagosan 4 kg testtömeg csökkenést eredményez egy egészséges, kiegyensúlyozott étrend betartása mellett. Ennek hátterében az állhat, hogy a víz fogyasztása teltség érzetet kelt, így fogyasztása után kevesebb étel is elegendőnek bizonyul.
Az esetek többségében mi magunk okozzuk a túlsúlyunkat: napról napra több energiát veszünk magunkhoz, mint amennyit felhasználunk. Növeli az elhízás esélyét a kevés mozgás, cukrozott élelmiszerek fogyasztása, stresszel és alváshiánnyal járó civilizációs betegségek is, ami azonban feloldható, ha hajlandóak vagyunk figyelmet fordítani a szervezetünk és testünk jeleire.
Azonban az emberek egy kisebb (de sajnos távolról sem csekély) hányadánál orvosilag kezelendő állapot okozza a hormonális elhízást:
Nőgyógyászati Központunkban, alapos kivizsgálás után megtudhatja, hogy elhízását mi okozza és mit kell tegyen ennek leküzdéséhez.
Rendelés típusa: Páciensek fogadása COVID fertőzés után:Téma szakértője
Dr. Margitai Barnabás
Egyes vizsgálatok szerint van összefüggés a menopauza, pontosabban a csökkenő ösztrogénszint és a COVID-fertőzés közt. A kutatásokról és menopauza további hatásairól dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza beszélt.
Menopauza alatt a havi vérzés végleges elmaradását értjük. A nők 50-52. életévükben szembesülnek a havi vérzés elmaradásával és az ezzel járó változókori tünetekkel. Amennyiben a tünetek és a vérzés elmaradása a 47. életév előtt jelentkeznek, korai klimaxról beszélünk. A korai menopauza az időben jelentkező menopauzához hasonlóan számos kellemetlen tünetet okoz. Dr. Margitai Barnabás, a Nőgyógyászati Központ szakorvosa a klimakteriális tünetegyüttes kezelésére és a kezelés kockázatcsökkentő szerepére hívja fel a figyelmet.