HPV-fertőzés - milyen veszélyei vannak?

HPV-fertőzés - milyen veszélyei vannak?

Szerző: Nőgyógyászati központ Módosítás:2023.01.26 11:12

A humán papillomavírusok (röviden: HPV) olyan közvetlen kontaktussal (szexuális úton, anyáról újszülöttre) terjedő vírusok, melyek elsősorban a bőrt és a nyálkahártyákat fertőzik meg, és ezáltal különböző elváltozásokat okoznak, amelyek közül a legismertebbek a közönséges szemölcs és a méhnyakrák.

HPV-fertőzés

HPV-fertőzés – tartalom

Nőgyógyászati Központ szolgáltatásai HPV-fertőzés vagy annak gyanúja esetén:

HPV-fertőzés előfordulása és terjedése

A HPV vírusok világszerte elterjedtek. A fertőzés átvitele történhet közvetlenül, szexuális úton, illetve a szülés során.

HPV-fertőzés veszélye

A HPV vírusok veszélye abban rejlik, hogy a fertőzött sejtet, vagyis a gazdasejtet, osztódásra ösztönzik. Minél gyorsabban és többet osztódik egy sejt, annál nagyobb az esélye, hogy valamilyen hiba csúszik a folyamatba, amit a sejt nem tud kijavítani, ez pedig daganatos betegségek kialakulásához vezethet. Az alapján, hogy mennyire erős a sejtosztódásra kifejtett hatásuk, beszélhetünk magas (például HPV-16 vagy HPV-18), illetve alacsony kockázatú (például HPV-6 vagy HPV-11) vírusokról. A magas kockázatú HPV típusok erősebb hatással vannak az osztódásra, emiatt jóval nagyobb eséllyel váltanak ki rosszindulatú átalakulást a fertőzött sejtekben, míg az alacsony kockázatú HPV típusok többnyire csak szemölcsöket alakítanak ki. Aszerint is elkülöníthetjük a HPV vírusokat, hogy bőrt vagy a nyálkahártyát fertőzi-e az adott típus. A nyálkahártyát fertőző vírusokat mucosotropnak nevezzük, és legtöbbször a nemi szervek és a végbél környezetében fordulnak elő, de akár a szájüreget és a felső légutakat is érinthetik. A bőrt fertőző HPV vírusokat kután típusoknak nevezzük. Tévhit, hogy daganatos megbetegedést csak nőkben okozhat, mivel a HPV felelős lehet a szájüregi-, gége-, illetve péniszrák kialakulásáért is.

HPV-fertőzése talaján kialakuló megbetegedések

HPV-fertőzés okozta szemölcsökHPV-fertőzés

A szemölcsök (latinul verruca) a laphámsejtek (a bőr és nyálkahártya legfelső rétegének sejtjei) kóros burjánzása által okozott elváltozás, amelyet a HPV okoz. Bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban a gyerekeket és a serdülőkorúakat érinti. A fertőzött egyénnel való közvetlen érintkezés révén terjed, de akár önmagát is újrafertőzheti az érintett személy. A szemölcsök általában spontán, leggyakrabban 6-24 hónap alatt elmúlnak. Ezeket az elváltozásokat alacsony kockázatú HPV típusok okozzák, ezért nem várható rosszindulatú átalakulásuk. Érdekesség, hogy az immunrendszerünk a szemölcsök növekedését gátolja, ebből következik, hogy immunhiányos állapotokban jelentősen több és nagyobb méretű elváltozás figyelhető meg.
Megjelenésük és elhelyezkedésük alapján különböző szemölcsfajtákat különíthetünk el, ezeket más-más HPV típusok okoznak. A leggyakoribb forma a közönséges szemölcs (latinul verruca vulgaris), mely bárhol megjelenhet a testen, de leggyakrabban a kézen látjuk. Egyenetlen felszínű, barnás vagy szürkésfehér kisméretű növedék a bőrön.  Másik formája a lapos szemölcs (latinul verruca plana), mely az arcon és a kézháton típusos, és ahogy a nevéből következik lapos és sima felszínű. Léteznek még nagyobb méretű, durva felszínű szemölcsök, melyek összeolvadásra hajlamosak. Ezeket amennyiben a tenyéren jelennek meg verruca palmarisnak, ha a talpon verruca plantarisnak nevezzük.

HPV-fertőzés okozta genitális szemölcs

A condyloma acuminatum (más néven genitális szemölcs) gyakorlatilag a nemi szervek szemölcsének tekinthető. Hátterében szintén alacsony kockázatú HPV-fertőzés áll, leggyakrabban a HPV-6 és HPV-11 típusok, és a korábban említett szemölcsöktől csupán elhelyezkedésében különbözik. Jellemzően a női nemi szerveken, a húgycsövön és a végbélnyílás körül fordul elő (illetve férfiakban a péniszen). Az egyenetlen, előemelkedő vagy éppen lapos elváltozások előfordulhatnak önmagukban, de gyakran többszörös formában jelentkeznek. Színük a vörösbarnától a halvány rózsaszínig terjed, méretük a néhány millimétertől a néhány centiméterig. A nemi szervek környékét érintő HPV-fertőzés a természetes úton való szülés során átadható az újszülötteknek.

Kapcsolódó cikkünk

A petefészekrák sokáig tünetmentes – de akár a szorulás is utalhat rá

A petefészekrák sokáig tünetmentes – de akár a szorulás is utalhat rá

A petefészek daganat sokszor csak későn okoz tüneteket, amelyek legtöbbször nem is kifejezetten specifikusak. Ennek ellenére az elmúlt évtizedekben némileg csökkent az ilyen tumorok száma és javultak a túlélési mutatók is. ...

Laryngealis papillomatosis

A gégepapilloma (más néven laphámpapilloma) egy jóindulatú daganat, mely általában a hangszalagokon jelentkezik. Az elváltozás vezető tünete jellemzően a rekedtség, illetve ritkábban, ha trauma hatására kifekélyesedik, vérköpéssel is járhat. A HPV-fertőzés által okozott papillomák gyakrabban jelentkeznek gyermekekben, ilyenkor több papilloma is kialakul a hangszalagon, és ezeket a többszörös elváltozásokat nevezzük papillomatosisnak. Sebészi eltávolítást követően ugyan kiújulnak, azonban pubertáskorban gyakran spontán elmúlnak. A kinövések kialakulásának hátterében általában a HPV-6 és HPV-11 vírusok állnak, így a rosszindulatú átalakulásuk elenyészően ritka. A gyermekkori papillomatosis legvalószínűbb oka, hogy a HPV-fertőzött anya szüléskor átadja gyermekének a fertőzést. Mióta elérhetővé vált a HPV elleni védőoltás, mely védelmet nyújt többek között a HPV-6 és HPV-11 típusokkal szemben is, a papillomatosis kialakulásának megelőzése lehetővé vált.

HPV-fertőzés talaján kialakuló méhnyakrák

A méhnyak (latinul cervix) tumorai leggyakrabban HPV-fertőzés talaján alakulnak ki, ugyanis a HPV vírus különösen fogékony a méhnyakban található speciális régió, a transzformációs zóna laphámsejtjeire. A méhnyakrák szűrés során ennek a régiónak a lesodródott sejtjeit kaparják le, és vizsgálják mikroszkóp alatt. A legtöbb HPV-fertőzés csak néhány hónapig tart, majd gyógyul, azonban kisebb részben tartóssá válik, és ilyenkor előbb rákmegelőző állapotot (latinul precancerosist), majd rákot okozhat. Mind a rákmegelőző állapot, mind a méhnyakrák kialakulásának legfontosabb kockázati tényezője a magas rizikójú HPV vírussal való fertőzöttség, mely az esetek nagy részében a HPV-16 és HPV-18 vírusokat jelenti. Azonban még a magas kockázatú HPV-fertőzés sem vezet biztosan méhnyakrákhoz, ehhez szükséges egyéb faktorok egyidejű fennállása is, mint a szervezet csökkent immunvédekezése, a dohányzás vagy párhuzamos fertőzöttség más szexuális úton terjedő kórokozóval. A méhnyakrák szűréssel lehetőség van már a daganat megelőző állapotban felismerni az elváltozást, de a rákos sejtek is azonosíthatók az eljárással. Azokban az esetekben, amikor a rákmegelőző állapot enyhe fokú, elegendő lehet az elváltozás szorosabb megfigyelése, súlyosabb esetben az érintett régiót eltávolítására is van lehetőség. Általában a méhnyakrák 45 éves kor körül kerül felismerésre, melyet 10-15 évvel megelőzően már fennáll a precancerosus állapot. Tünetei lehetnek:

  • a ciklus független (időközi) hüvelyi vérzés,
  • a hüvelyi folyás,
  • a fájdalmas közösülés
  • vagy a fájdalmas vizelés.

A méhnyakrák kezelése jellemzően műtéttel történik, és a daganat előrehaladottságától függően jöhet még szóba kemo- vagy sugárterápia.

HPV-fertőzés talaján kialakuló szájüregi daganatok

A nagy kockázatú HPV-fertőzés szájüregi laphámrák kialakulásához vezethet, mely gyakran érinti a nyelvgyököt, a mandulákat és a garatot. A korai formák alakja szabálytalan, felszíne egyenetlen, szemölcsszerű megvastagodás. Ezt az állapotot megelőzheti a nyálkahártyán piros vagy fehér színű folt. Később az elváltozás növekedésnek indul, akár ki is fekélyesedhet.

HPV-fertőzés talaján kialakuló egyéb rosszindulatú daganatok

A HPV-fertőzés ritkább esetekben okozhatja

  • a szeméremtest rosszindulatú daganatát, mely elsősorban a középkorú, dohányzó nőket érinti;
  • a hüvely laphámrákját, mely különösen ritka elváltozás;
  • gégerákot, melynek leggyakoribb tünete a rekedtség;
  • és a pénisz laphámrákját.

Ezeknek a rosszindulatú daganatoknak a hátterében is magas kockázatú törzsek állnak.

HPV-fertőzés diagnózisaHPV-fertőzés

A HPV fertőzés laboratóriumi vizsgálat, PCR segítségével mutatható ki a fertőzött területről származó hámsejtekből. Fontos azonban tudni, hogy önmagában a magas kockázatú HPV-fertőzés kimutatása nem daganatos betegség diagnózisát jelenti, pusztán megnövekedett rizikót jelez. A daganatos elváltozás kimutatásához citológiai mintavételre lehet szükség, ilyenkor az elváltozásból nyert sejteket vizsgálják, vagy biopsziát végezhetnek, amikor egy darabot vesznek ki az elváltozásból, és a nyert szöveteket vizsgálják.

HPV-fertőzés megelőzése

A nemi úton terjedő formák megelőzésében kiemelt jelentősége van a gumióvszer használatának. A HPV-fertőzések következményeit rendszeres nőgyógyászati rákszűréssel lehet megelőzni, mivel a korán, még rákmegelőző állapotban felismert elváltozások hatékonyan kezelhetők. Hazánkban HPV elleni védőoltás is elérhető, az iskoláskorú lányoknak és fiúknak évente szerveznek kampányoltásokat, melyek önkéntesen felvehetőek. Érdemes azonban tudni, hogy felnőttkorban, a szexuális élet megkezdését követően is hasznos lehet beoltatni magunkat. Fontos, hogy az oltásban részesültek számára továbbra is ajánlott évenkénti rákszűrésen részt venni.

Téma szakértője

Dr. Hernádi Balázs

szülész-nőgyógyász
  • Specialitások:
    • méhnyakrák, petefészekrák terápiás terv összeállítása
    • daganatos nőgyógyászati kórképek másod szakvéleményezése
    • nőgyógyászati daganatsebészet
    • mióma kivizsgálása és kezelése
    • endometriózis kivizsgálása és kezelése
    • nőgyógyászati endoszkópos műtétek 

     

    Véleményeket itt olvashat a Doktor Úrról>>

  • Rendelés típusa:

    • személyes, rendelői vizit: Mammut II. 5.em. 
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available