Mindent a miómáról

Mindent a miómáról

Utolsó módosítás:2023.04.01 16:34

A mióma (teljes nevén: méh leiomyoma) egy olyan nem rosszindulatú daganat, ami a méhben vagy a méhen alakulhat ki. Azaz a mióma nem rák, hanem egy kóros sejtszaporulat, amely gyakran nem is okoz tüneteket, azonban időben történő felsimerésé és kezelése rendkívül fontos.

Mindent a miómáról - Tartalom

Mi az a mióma?

Mióma kialakulásának okai

Mióma tünetei

Mióma felismerése

Mióma kezelése

Mióma lehetséges szövődményei

Mi az a mióma?

A méhmióma, röviden csak mióma, egy jóindulatú daganat, ami a méh izomszövetéből vagy a méh üregében lévő simaizom sejtekből ered. A mióma a leggyakoribb daganatos megbetegedés, ami a női nemi szervekben előfordul és általában a szülés körüli időszakban, 30 és 50 év között jelentkezik. A mióma lehet apró vagy nagy méretű, egyes esetekben azonban akár a méh nagyságúra is megnőhet. A mióma elhelyezkedhet a méh és a hashártya felszíne között, a méh falában , a méh belső felszínét borító nyálkahártya (endometrium) alatt ,a méh külső felszínéhez kapcsolódva (kocsányos mióma) illetve a nyálkahártya alatt (submucosus).

Mióma tünetei

A méhmióma, röviden csak mióma, lehet, hogy nem okoz semmiféle tünetet és véletlenszerűen, egy ultrahang vizsgálat során fedezik fel. Azonban, ha a mióma tüneteket okoz, azok is rendkívül változóak lehetnek és attól függnek, hogy hol helyezkedik el a méhben, mekkora a mérete és milyen típusú miómával állunk szembe. A leggyakoribb mióma okozta tünetek az alábbiak.

  • Intenzív menstruációs vérzés: A mióma miatt a vérzés intenzívebb és/vagy hosszabb ideig tart, ami miatt gyakran szükség van több betétre vagy tamponra és gyakori az áttöréses vérzés is.
  • Méhvérzés: A mióma miatt a vérzés felléphet a menstruáción kívül is, ami nem a normális ciklushoz tartozik. Ilyenkor a vérzés szabálytalan, és bármikor előfordulhat.
  • Fájdalmas menstruáció: A mióma miatt a menstruáció fájdalmasabb lehet, mint általában. A mióma miatti fájdalom lehet görcsös és hosszan tartó, amely a medencében és/vagy az alsó hasban jelentkezik.
  • Medencei fájdalom: A mióma miatt a medencei fájdalom jelentkezhet, különösen akkor, ha a mióma nagy méretű, és nyomást gyakorol a környező szervekre.
  • Nyomás érzése a hasban
  • Gyakori vizelési inger: Ha a mióma nyomja a hólyagot, akkor gyakori vizelési inger jelentkezhet, és a vizelés fájdalmas lehet.
  • Nehéz vagy fájdalmas szexuális együttlét: A mióma miatt fájdalom vagy kellemetlen érzés jelentkezhet a szexuális együttlét során.
  • Hasfájás,haspuffadás: A mióma hasfájáshoz is vezethet, különösen akkor, ha a mióma nagy méretű és nyomást gyakorol a környező szervekre.
  • Hányinger
  • Székrekedés
  • Vetélés

A mióma akár rendkívül komoly fájdalmakkal járhat, amennyiben nyomja a húgyhólyagot, húgycsövet, végbelet vagy a kismedencei ereket méretéből adódóan.

Ha bármelyik fenti tünet jelentkezik Önnél, mihamarabb ajánlott konzultálni nőgyógyásszal, hogy megfelelő kezelést kapjon a mióma okozta problémákra.

Mióma kialakulásának okai

A méhben kialakuló mióma pontos okai nem teljesen ismertek, de számos tényező játszhat szerepet a kialakulásában. 

Hormonális egyensúlyhiány: A mióma növekedését a női nemi hormonok, például az ösztrogén és a progeszteron szintjének változásai befolyásolják. Ha a szervezetben túl sok ösztrogén van jelen, az elősegítheti a mióma kialakulását.

Genetika: A mióma hajlamosító tényezői lehetnek a családban előforduló hormonális rendellenességek vagy korábban előforduló mióma.

Életkor: A mióma általában a 30 és 50 év közötti nőkben fordul elő és a hormonális változások, mint például a menopauza előtti időszak alatt a női hormonszintek változása elősegítheti a mióma kialakulását. Azonban menopauza utan, a női hormonszintek változása miatt a mióma kialakulásának esélye csökken, illetve akár a korábban jelenlévő miómák is visszazsugorodhatnak.

Elhízás: A túlsúly vagy elhízás növeli az ösztrogén szintjét a szervezetben, ami hozzájárulhat a mióma kialakulásához.

Terhesség: A terhesség alatt a női hormonszintek változnak és a mióma mérete is változhat. Néhány nőnél a terhesség után a mióma természetesen eltűnik, míg másoknál továbbra is fennáll.

Etnikum: Az afroamerikai nőknél nagyobb valószínűséggel fejlődnek ki mióma, mint az európai vagy ázsiai nők körében.

Stressz: A stressz szintén befolyásolja a hormonális egyensúlyt és hozzájárulhat a mióma kialakulásához.

Mióma felismerése

Az anamnázis felvétele után, az elsődleges fizikai vizsgálat során általában a méhet tapintják meg és megvizsgálják a méhnyakot is. Eszközös hüvelyfeltárással a hüvelyfalak és a méhnyak vizsgálható meg. A bimanuális vizsgálat során a hüvelybe vezetett ujjakkal a méhnyak rögzítése történik majd a külső kéz ujjai e körül a rögzített pont körül tapintják át az egész női kismedencét. Így állapítva meg a petefészkek és a méh normális vagy esetleg attól eltérő állapotát (pl.petefészek ciszták, miómák elhelyezkedését). Amennyiben a kismedencében térfoglaló folyamat észlelhető, akkor a rektovaginális vizsgálat elvégzése is indokolttá válik.

Azonban a mióma diagnózis felállításához elengedhetetlen az ultrahang vizsgálat, amely pontosabb képet biztosít a kóros sejtszaporulatról. Szóba jön a hasi vagy hüvelyi ultrahang, de általában az utőbbit választják.

Emellett az MRI vizsgálat (mágneses rezonancia képalkotás) a mióma méretének és helyének pontosabb megismerését teszi lehetővé, mint az ultrahangos vizsgálat.

A képalkotó vizsgálat mellett a vérkép segít az orvosnak a mióma okának megállapításában és annak kizárásában, hogy a tüneteket más egészségügyi problémák okozzák-e.

Egyes esetekben a szakemberek más vizsgálatokat is javasolhatnak a mióma kizárása vagy diagnosztizálása érdekében, például hüvelyi kenetet, hysteroszkópiát (a méh belső felületének vizsgálata), vagy biopsziát (a szövetminták részletes vizsgálata). Minél nagyobb a mióma, annál valószínűbb a feszítő fájdalomérzet, így az ultrahang vizsgálat segít a tünetek súlyosságának megmagyarázásában is. 

Kapcsolódó cikkünk

A sürgősségi fogamzásgátlók nem helyettesítik a tervezett védekezést

A sürgősségi fogamzásgátlók nem helyettesítik a tervezett védekezést

A nem megfelelő, esetleg teljesen hiányzó védekezés, elszakadt gumióvszer vagy elfelejtett fogamzásgátló tabletta esetén jöhet szóba a sürgősségi fogamzásgátlás, amely azonban dr. Murshed Mohamed , a Nőgyógyászati Központ ...

Mióma kezelése

A mióma kezelése az adott eset klinikai képétől, a mióma méretétől, helyétől, számától, a beteg életkorától, reprodukciós terveitől, valamint egyéb egészségügyi problémáitól függ. A kezelési lehetőségek között lehetnek gyógyszeres kezelések, műtéti beavatkozások (pl. miomektómia, méheltávolítás), valamint minimálisan invazív kezelések (pl. mióma embolizáció).

Gyógyszeres kezelések: A mióma tüneteinek kezelésére alkalmazhatóak a hormonális gyógyszerek, amelyek csökkenthetik a mióma méretét és a vérzést. Ezek a gyógyszerek például a progeszteron, a GnRH-agonisták vagy a kombinált fogamzásgátlók. Ezeknek a gyógyszereknek azonban gyakran mellékhatásokkal járnak és csak átmeneti hatást biztosítanak a mióma kezelésében.

Műtéti beavatkozások: A mióma műtéti eltávolítása vagy miomektómia az egyik leggyakrabban alkalmazott kezelési lehetőség, amely során a mióma eltávolításra kerül. Ha a mióma mérete túl nagy vagy a mióma több helyen található, akkor a méh eltávolítása is szükséges lehet (méheltávolítás). Azonban fontos figyelembe venni, hogy a méheltávolítás után a nő nem lesz képes természetes úton teherbe esni.

Minimálisan invazív kezelések: A mióma embolizáció a mióma méretének csökkentésére szolgáló minimálisan invazív kezelési lehetőség. Ez a beavatkozás a mióma tápláló erét zárja el, csökkentve a mióma méretét és a vérzést. Ez az eljárás általában kisebb méretű miómák esetén hatékony.

A megfelelő kezelési mód kiválasztása érdekében fontos számításba venni a beteg életkorát, reprodukciós terveit és a mióma tüneteit, valamint a lehetséges kezelési lehetőségeket, azok előnyeit és hátrányait.

Mióma lehetséges szövődményei

  • Súlyos menstruációs vérzés: A mióma növekedése miatt az érintett nőknek erős és hosszantartó menstruációs vérzése lehet, ami súlyos vérszegénységhez vezethet.
  • Méhlepény elégtelenség: Ha a mióma közvetlenül a méhlepényhez közel található, akkor az a magzat növekedését korlátozhatja és okozhat méhlepény elégtelenséget, ami növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát.
  • Meddőség: Bár a mióma ritkán okoz meddőséget, bizonyos esetekben a mióma mérete vagy helye zavarhatja a peteérési folyamatot és így csökkentheti a termékenységet.
  • Méh deformitás: Nagy miómák esetén a méh alakja megváltozhat, és ez befolyásolhatja az egész reproduktív rendszer működését.
  • Mióma degeneráció: Ritkán előfordulhat, hogy a mióma elhal és a szövetek pusztulása bekövetkezik, ami intenzív fájdalommal, lázzal és gyulladással társulhat.
  • Húgyúti problémák: A mióma nyomást gyakorolhat a húgyhólyagra, és zavarhatja a normális hólyagürítést, ami húgyúti fertőzéshez és egyéb problémákhoz vezethet.

Ezek a szövődmények a mióma méretétől, helyétől, számától, valamint az érintett nő egészségi állapotától függően változó súlyossággal jelentkezhetnek. Fontos, hogy az érintett nők rendszeresen felkeressék kezelőorvosukat és részt vegyenek az előírt vizsgálatokon, hogy megelőzzék a szövődmények kialakulását és időben megelőzzék a mióma okozta tüneteket.