Mindent a miómáról

Mindent a miómáról

Módosítás:2023.04.01 16:34

A mióma (teljes nevén: méh leiomyoma) egy olyan nem rosszindulatú daganat, ami a méhben vagy a méhen alakulhat ki. Azaz a mióma nem rák, hanem egy kóros sejtszaporulat, amely gyakran nem is okoz tüneteket, azonban időben történő felsimerésé és kezelése rendkívül fontos.

Mindent a miómáról - Tartalom

Mi az a mióma?

Mióma kialakulásának okai

Mióma tünetei

Mióma felismerése

Mióma kezelése

Mióma lehetséges szövődményei

Mi az a mióma?

A méhmióma, röviden csak mióma, egy jóindulatú daganat, ami a méh izomszövetéből vagy a méh üregében lévő simaizom sejtekből ered. A mióma a leggyakoribb daganatos megbetegedés, ami a női nemi szervekben előfordul és általában a szülés körüli időszakban, 30 és 50 év között jelentkezik. A mióma lehet apró vagy nagy méretű, egyes esetekben azonban akár a méh nagyságúra is megnőhet. A mióma elhelyezkedhet a méh és a hashártya felszíne között, a méh falában , a méh belső felszínét borító nyálkahártya (endometrium) alatt ,a méh külső felszínéhez kapcsolódva (kocsányos mióma) illetve a nyálkahártya alatt (submucosus).

Mióma tünetei

A méhmióma, röviden csak mióma, lehet, hogy nem okoz semmiféle tünetet és véletlenszerűen, egy ultrahang vizsgálat során fedezik fel. Azonban, ha a mióma tüneteket okoz, azok is rendkívül változóak lehetnek és attól függnek, hogy hol helyezkedik el a méhben, mekkora a mérete és milyen típusú miómával állunk szembe. A leggyakoribb mióma okozta tünetek az alábbiak.

  • Intenzív menstruációs vérzés: A mióma miatt a vérzés intenzívebb és/vagy hosszabb ideig tart, ami miatt gyakran szükség van több betétre vagy tamponra és gyakori az áttöréses vérzés is.
  • Méhvérzés: A mióma miatt a vérzés felléphet a menstruáción kívül is, ami nem a normális ciklushoz tartozik. Ilyenkor a vérzés szabálytalan, és bármikor előfordulhat.
  • Fájdalmas menstruáció: A mióma miatt a menstruáció fájdalmasabb lehet, mint általában. A mióma miatti fájdalom lehet görcsös és hosszan tartó, amely a medencében és/vagy az alsó hasban jelentkezik.
  • Medencei fájdalom: A mióma miatt a medencei fájdalom jelentkezhet, különösen akkor, ha a mióma nagy méretű, és nyomást gyakorol a környező szervekre.
  • Nyomás érzése a hasban
  • Gyakori vizelési inger: Ha a mióma nyomja a hólyagot, akkor gyakori vizelési inger jelentkezhet, és a vizelés fájdalmas lehet.
  • Nehéz vagy fájdalmas szexuális együttlét: A mióma miatt fájdalom vagy kellemetlen érzés jelentkezhet a szexuális együttlét során.
  • Hasfájás,haspuffadás: A mióma hasfájáshoz is vezethet, különösen akkor, ha a mióma nagy méretű és nyomást gyakorol a környező szervekre.
  • Hányinger
  • Székrekedés
  • Vetélés

A mióma akár rendkívül komoly fájdalmakkal járhat, amennyiben nyomja a húgyhólyagot, húgycsövet, végbelet vagy a kismedencei ereket méretéből adódóan.

Ha bármelyik fenti tünet jelentkezik Önnél, mihamarabb ajánlott konzultálni nőgyógyásszal, hogy megfelelő kezelést kapjon a mióma okozta problémákra.

Mióma kialakulásának okai

A méhben kialakuló mióma pontos okai nem teljesen ismertek, de számos tényező játszhat szerepet a kialakulásában. 

Hormonális egyensúlyhiány: A mióma növekedését a női nemi hormonok, például az ösztrogén és a progeszteron szintjének változásai befolyásolják. Ha a szervezetben túl sok ösztrogén van jelen, az elősegítheti a mióma kialakulását.

Genetika: A mióma hajlamosító tényezői lehetnek a családban előforduló hormonális rendellenességek vagy korábban előforduló mióma.

Életkor: A mióma általában a 30 és 50 év közötti nőkben fordul elő és a hormonális változások, mint például a menopauza előtti időszak alatt a női hormonszintek változása elősegítheti a mióma kialakulását. Azonban menopauza utan, a női hormonszintek változása miatt a mióma kialakulásának esélye csökken, illetve akár a korábban jelenlévő miómák is visszazsugorodhatnak.

Elhízás: A túlsúly vagy elhízás növeli az ösztrogén szintjét a szervezetben, ami hozzájárulhat a mióma kialakulásához.

Terhesség: A terhesség alatt a női hormonszintek változnak és a mióma mérete is változhat. Néhány nőnél a terhesség után a mióma természetesen eltűnik, míg másoknál továbbra is fennáll.

Etnikum: Az afroamerikai nőknél nagyobb valószínűséggel fejlődnek ki mióma, mint az európai vagy ázsiai nők körében.

Stressz: A stressz szintén befolyásolja a hormonális egyensúlyt és hozzájárulhat a mióma kialakulásához.

Mióma felismerése

Az anamnázis felvétele után, az elsődleges fizikai vizsgálat során általában a méhet tapintják meg és megvizsgálják a méhnyakot is. Eszközös hüvelyfeltárással a hüvelyfalak és a méhnyak vizsgálható meg. A bimanuális vizsgálat során a hüvelybe vezetett ujjakkal a méhnyak rögzítése történik majd a külső kéz ujjai e körül a rögzített pont körül tapintják át az egész női kismedencét. Így állapítva meg a petefészkek és a méh normális vagy esetleg attól eltérő állapotát (pl.petefészek ciszták, miómák elhelyezkedését). Amennyiben a kismedencében térfoglaló folyamat észlelhető, akkor a rektovaginális vizsgálat elvégzése is indokolttá válik.

Azonban a mióma diagnózis felállításához elengedhetetlen az ultrahang vizsgálat, amely pontosabb képet biztosít a kóros sejtszaporulatról. Szóba jön a hasi vagy hüvelyi ultrahang, de általában az utőbbit választják.

Emellett az MRI vizsgálat (mágneses rezonancia képalkotás) a mióma méretének és helyének pontosabb megismerését teszi lehetővé, mint az ultrahangos vizsgálat.

A képalkotó vizsgálat mellett a vérkép segít az orvosnak a mióma okának megállapításában és annak kizárásában, hogy a tüneteket más egészségügyi problémák okozzák-e.

Egyes esetekben a szakemberek más vizsgálatokat is javasolhatnak a mióma kizárása vagy diagnosztizálása érdekében, például hüvelyi kenetet, hysteroszkópiát (a méh belső felületének vizsgálata), vagy biopsziát (a szövetminták részletes vizsgálata). Minél nagyobb a mióma, annál valószínűbb a feszítő fájdalomérzet, így az ultrahang vizsgálat segít a tünetek súlyosságának megmagyarázásában is. 

Kapcsolódó cikkünk

Tények és tévhitek a mellrákkal kapcsolatban

Tények és tévhitek a mellrákkal kapcsolatban

A mellrák az egyik legeredményesebben gyógyítható ráktípus, ám ehhez mindenképp korai diagnózis szükséges. Éppen fontos részt venni rendszeresen szűréseken, valamint, ha oda nem illő csomót talál, vagy bármilyen változást tapasztal, ...

Mióma kezelése

A mióma kezelése az adott eset klinikai képétől, a mióma méretétől, helyétől, számától, a beteg életkorától, reprodukciós terveitől, valamint egyéb egészségügyi problémáitól függ. A kezelési lehetőségek között lehetnek gyógyszeres kezelések, műtéti beavatkozások (pl. miomektómia, méheltávolítás), valamint minimálisan invazív kezelések (pl. mióma embolizáció).

Gyógyszeres kezelések: A mióma tüneteinek kezelésére alkalmazhatóak a hormonális gyógyszerek, amelyek csökkenthetik a mióma méretét és a vérzést. Ezek a gyógyszerek például a progeszteron, a GnRH-agonisták vagy a kombinált fogamzásgátlók. Ezeknek a gyógyszereknek azonban gyakran mellékhatásokkal járnak és csak átmeneti hatást biztosítanak a mióma kezelésében.

Műtéti beavatkozások: A mióma műtéti eltávolítása vagy miomektómia az egyik leggyakrabban alkalmazott kezelési lehetőség, amely során a mióma eltávolításra kerül. Ha a mióma mérete túl nagy vagy a mióma több helyen található, akkor a méh eltávolítása is szükséges lehet (méheltávolítás). Azonban fontos figyelembe venni, hogy a méheltávolítás után a nő nem lesz képes természetes úton teherbe esni.

Minimálisan invazív kezelések: A mióma embolizáció a mióma méretének csökkentésére szolgáló minimálisan invazív kezelési lehetőség. Ez a beavatkozás a mióma tápláló erét zárja el, csökkentve a mióma méretét és a vérzést. Ez az eljárás általában kisebb méretű miómák esetén hatékony.

A megfelelő kezelési mód kiválasztása érdekében fontos számításba venni a beteg életkorát, reprodukciós terveit és a mióma tüneteit, valamint a lehetséges kezelési lehetőségeket, azok előnyeit és hátrányait.

Mióma lehetséges szövődményei

  • Súlyos menstruációs vérzés: A mióma növekedése miatt az érintett nőknek erős és hosszantartó menstruációs vérzése lehet, ami súlyos vérszegénységhez vezethet.
  • Méhlepény elégtelenség: Ha a mióma közvetlenül a méhlepényhez közel található, akkor az a magzat növekedését korlátozhatja és okozhat méhlepény elégtelenséget, ami növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát.
  • Meddőség: Bár a mióma ritkán okoz meddőséget, bizonyos esetekben a mióma mérete vagy helye zavarhatja a peteérési folyamatot és így csökkentheti a termékenységet.
  • Méh deformitás: Nagy miómák esetén a méh alakja megváltozhat, és ez befolyásolhatja az egész reproduktív rendszer működését.
  • Mióma degeneráció: Ritkán előfordulhat, hogy a mióma elhal és a szövetek pusztulása bekövetkezik, ami intenzív fájdalommal, lázzal és gyulladással társulhat.
  • Húgyúti problémák: A mióma nyomást gyakorolhat a húgyhólyagra, és zavarhatja a normális hólyagürítést, ami húgyúti fertőzéshez és egyéb problémákhoz vezethet.

Ezek a szövődmények a mióma méretétől, helyétől, számától, valamint az érintett nő egészségi állapotától függően változó súlyossággal jelentkezhetnek. Fontos, hogy az érintett nők rendszeresen felkeressék kezelőorvosukat és részt vegyenek az előírt vizsgálatokon, hogy megelőzzék a szövődmények kialakulását és időben megelőzzék a mióma okozta tüneteket.