Meddőség kezelése

Meddőség kezelése

Szerző: Dr. Babai László Módosítás:2026.06.13 13:38

A meddőség napjaink egyik leggyakoribb nőgyógyászati problémája: a gyermeket vállaló párok mintegy 15–20%-át érinti, és előfordulása az elmúlt évtizedekben folyamatosan nő. A jó hír, hogy a meddőség háttérben álló ok a legtöbb esetben pontosan azonosítható, és célzott kezeléssel a termékenység helyreállítható vagy jelentősen javítható.

Online Bejelentkezés

Dr. Zinner Balázs

Mammut 2 - 1024 Budapest, Lövőház utca 2-6. 5.emelet

Mi a meddőség?

Melyek a női meddőség leggyakoribb okai?

Mikor érdemes elkezdeni a meddőségi kivizsgálást?

Hogyan történik a meddőség kivizsgálása?

Milyen terápiás lehetőségek vannak meddőség esetén?

Mi a meddőség?

Meddőségnek (infertilitasnak) nevezzük azt az állapotot, amikor egy pár fogamzásgátlás nélkül, rendszeres, az ovuláció idejére eső szexuális élet mellett egy éven (35 év felett már fél éven) belül sem ér el terhességet. A meddőség a gyermeket vállaló párok mintegy 15–20%-át érinti, és a tendencia az elmúlt évtizedekben folyamatosan nő – elsősorban azért, mert a nők egyre idősebb korban próbálnak gyermeket vállalni. A teherbeesés esélye a 30. életévtől fokozatosan, majd a 30-as évek végétől felgyorsulva csökken, 45 éves kor felett pedig már csak minimális.

A primer meddőség azt jelenti, hogy még nem volt korábban terhesség. A másodlagos meddőség alatt egy vagy két terhességet követő terméketlenséget értjük. Az esetek mintegy 40%-ában az ok a férfiban keresendő, mert többnyire nem kielégítő a sperma termelődése. Az esetek másik 40%-ában az ok a nőben van, a maradék 20%-ban pedig a tényezők kombinációja mindkettőjük részéről megállapítható

Fontos tudni, hogy a meddőség a legtöbb esetben nem végleges állapot, hanem egy olyan probléma, amely megfelelő kivizsgálással azonosítható, és sok esetben kezeléssel megszüntethető vagy kompenzálható. A primer meddőség azt jelenti, hogy a párnak korábban még soha nem volt terhessége, a szekunder meddőség pedig azt, hogy egy vagy több korábbi terhesség (akár sikeres szülés, akár vetélés) után nem jön létre újabb fogamzás.

A meddőség okainak megoszlása nagyjából a következő:

  • az esetek kb. 40%-ában a háttérben férfi eredetű probléma áll (leggyakrabban a spermaképzés zavara),
  • további 40%-ában a háttérben női eredetű ok található,
  • a maradék 20%-ban mindkét fél részéről kimutatható tényezők kombinációja áll a meddőség hátterében.

Melyek a női meddőség leggyakoribb okai?

A női eredetű meddőség hátterében alapvetően két nagy csoportba sorolható ok állhat: endokrin (hormonális) és nőgyógyászati, anatómiai (mechanikus) eredetű elváltozások. A két csoport gyakran együtt is előfordul.

Endokrin (hormonális) eredetű meddőségi okok:

  • Poliendokrin metabolikus ovárium szindróma (PMOS) – a leggyakoribb hormonális ok, amely a peteérés rendszertelenségéhez vagy elmaradásához vezethet.
  • Peteérési zavarok (ovulációs diszfunkció) – a tüsző nem érik meg megfelelően, vagy nem következik be ovuláció.
  • Megemelkedett prolaktinszint (hyperprolactinaemia) – gátolhatja a rendszeres ovulációt és a menstruációs ciklust.
  • Pajzsmirigy-működési zavarok (hypo- és hyperthyreosis) – jelentősen befolyásolhatják a ciklus szabályosságát és a fogamzás esélyét.
  • Korai petefészek-elégtelenség (premature ovarian failure, POF), illetve a petefészek-rezerv csökkenése – az életkor előrehaladásával, vagy korai menopauza esetén a petesejtkészlet jelentősen lecsökken.
  • Inzulinrezisztencia, anyagcserezavarok – különösen PCOS és elhízás esetén ronthatják a hormonháztartást és a peteérést.

Nőgyógyászati, anatómiai (mechanikus) eredetű meddőségi okokmeddőség kezelése

  • Petevezeték-elzáródás vagy -károsodás – leggyakrabban korábbi kismedencei gyulladás, nemi úton terjedő fertőzés vagy műtét következménye.
  • Endometriózis – a méhnyálkahártya méhen kívüli megjelenése gyulladást, összenövéseket okozhat, és közvetlenül is károsíthatja a petefészek működését.
  • Méhüregi elváltozások – jóindulatú méhüregi kinövések (polip), myoma, illetve a méh fejlődési rendellenességei, amelyek akadályozzák a beágyazódást.
  • Kismedencei összenövések, krónikus kismedencei gyulladás – korábbi műtétek, fertőzések után kialakuló hegszövet torzíthatja a petevezetékek és a petefészkek anatómiai viszonyait.
  • Helyi gyulladásos folyamatok, fertőzések – például chlamydia-fertőzés, amely tünetmentesen is okozhat tartós károsodást.
  • Immunológiai tényezők – ritkán a női szervezet a férfi ivarsejtjei ellen termel antitesteket, ami akadályozza a megtermékenyülést.

Egyéb, mindkét nemet érintő befolyásoló tényezők

  • Életkor – a női termékenység a legfontosabb, gyakran alulbecsült tényező.
  • Életmód – dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly vagy alultápláltság, krónikus stressz.
  • Bizonyos gyógyszerek – hormonális készítmények, antibiotikumok, vérnyomáscsökkentők, fájdalomcsillapítók (pl. aszpirin, ibuprofen a ciklus közepén szedve gátolhatják a peteérést), antidepresszánsok és hallucinogén hatású szerek is befolyásolhatják a fogamzóképességet és az embrió beágyazódását.
  • Krónikus belgyógyászati betegségek – cukorbetegség, magas vérnyomás, autoimmun kórképek (pl. lupus), véralvadási zavarok.

Mikor érdemes elkezdeni a meddőségi kivizsgálást?

A meddőségi kivizsgálás javasolt, amennyiben:

  • egy év rendszeres, fogamzásgátlás nélküli próbálkozás után sem jön létre terhesség,
  • a nő 35 éves vagy idősebb, és 6 hónapos sikertelen próbálkozás után nem fogant meg,
  • bármely életkorban, ha már ismert olyan klinikai ok áll fenn, amely valószínűsíthetően nehezíti a teherbeesést (pl. rendszertelen vagy hiányzó menstruáció, ismert endometriózis, korábbi kismedencei gyulladás, korábbi nőgyógyászati műtét, ismert hormonális betegség, ismert férfi eredetű probléma).

Ezekben az esetekben nem érdemes tovább várni, hiszen a korai kivizsgálás és a meddőgség időben történő azonosítása jelentősen javítja a sikeres kezelés esélyét, mivel a termékenység az életkorral folyamatosan csökken.

Hogyan történik a meddőség kivizsgálása?

A nőgyógyász szakorvos minden esetben egyéni kórtörténet áttekintésével és kikérdezéssel kezdi a meddőség kivizsgálását. A nőgyógyászati kivizsgálás mellett, szükség lehet endokrinológiai, immunológiai, belgyógyászati, és egyéb irányú vizsgálatokra, hogy a meddőség oki kezelése megvalósulhasson. Ezeket a szakorvos határozza meg és írja ki.

Nőgyógyászati vizsgálatok

  • Általános nőgyógyászati vizsgálat és transzvaginális ultrahang – a méh és a petefészkek állapotának felmérése.
  • Az ovuláció igazolása – luteális fázisban mért progeszteronszint, alaphőmérséklet-görbe, vizelet LH-teszt vagy ismételt ultrahangos follikulometria segítségével.
  • A petefészek-rezerv vizsgálata – a ciklus 2–4. napján mért FSH, LH és ösztradiolszint, valamint az anti-müllerian hormon (AMH) és az antrális tüszőszám (AFC) ultrahangos meghatározása.
  • Kiegészítő hormonvizsgálatok – prolaktin (PRL) és pajzsmirigyhormon (TSH) szint, szükség esetén egyéb endokrin paraméterek.
  • A petevezetékek átjárhatósági vizsgálata – méhüreg-feltöltéses (HyCoSy) vizsgálat, hysterosalpingographia (HSG), vagy szükség esetén laparoscopia chromopertubatióval.
  • A méhüreg alaki vizsgálata – ultrahang, méhüreg-feltöltéses vizsgálat (SIS/HyCoSy), illetve indokolt esetben hysteroscopia.
  • Hüvelyváladék vizsgálata – fertőzések (pl. chlamydia) kiszűrésére.

További, célzott vizsgálatok

A fenti alapvizsgálatok mellett – az anamnézis és az addigi eredmények alapján – szükség lehet:

  • immunológiai vizsgálatokra (pl. ismétlődő vetélés esetén antifoszfolipid antitestek, thrombophilia-szűrés),
  • genetikai vizsgálatra (pl. ismétlődő vetélés, ismert családi genetikai betegség, vagy több sikertelen kezelés esetén),
  • belgyógyászati kivizsgálásra, ha krónikus betegség befolyásolhatja a teherbeesést vagy a terhesség kihordását.

Milyen terápiás lehetőségek vannak meddőség esetén?

A meddőség lehetséges okainak felkutatása után, az oki problémát kezeljük. A meddőség, mint a fogamzás létrejöttének hiánya a gátló körülmény kikezelésével vagy megszűntetésével együtt szűnhet meg - októl függően a PCOS kezelésével, a hormonegyensúly helyreállításával, vagy épp a mechanikai akadályok szakorvosi rendbetételével. Bizonyos esetekben a fizikai akadályok mellett pszichológiai gátak is elősegítik a meddőséget.

Életmódbeli változtatások

Sok esetben már önmagában is javítja a fogamzás esélyét a testsúly normalizálása, a megfelelő étrend és mozgás beállítása, a dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása, a stressz csökkentése, valamint az ovulációs időszak pontos azonosítása (pl. ovulációs teszttel) és a házasélet ennek megfelelő időzítése.

Gyógyszeres kezelés

  • Hormonháztartás helyreállítása – például a megemelkedett prolaktinszint vagy a pajzsmirigy-működési zavarok korrekciója.
  • Ovulációindukció – a peteérés gyógyszeres serkentése (pl. clomifen-citráttal vagy gonadotropinokkal), leggyakrabban PCOS vagy egyéb ovulációs zavar esetén.
  • PCOS kezelése – életmódváltással, inzulinérzékenyítő szerekkel, vagy szükség esetén ovulációindukcióval kombinálva.
  • Gyulladásos folyamatok kezelése – gyulladáscsökkentő, illetve a kiváltó fertőzés célzott kezelése.

Sebészi megoldások

Bizonyos mechanikus akadályok (pl. méhüregi polip, myoma, súlyosabb endometriózis, petevezeték-elváltozások, kismedencei összenövések) szakorvosi, sebészi úton korrigálhatók, ami önmagában is jelentősen javíthatja a spontán teherbeesés esélyét.

Intrauterin inseminatio (ondóbeültetés, IUI)

Enyhébb fokú ovulációs zavarok, enyhébb férfi eredetű probléma, endometriózis korai stádiuma vagy ismeretlen eredetű meddőség esetén javasolt eljárás, amelynek során az előkészített spermiumokat közvetlenül a méhüregbe juttatják, jellemzően a peteérés idejéhez igazítva, szükség esetén gyógyszeres stimulációval kombinálva.

Asszisztált reprodukciós eljárások (IVF, ICSI)

Amennyiben az egyszerűbb módszerek nem vezetnek eredményre, vagy a háttérben olyan ok áll (pl. petevezeték-eredetű meddőség, súlyos férfi eredetű probléma, előrehaladott endometriózis, csökkent petefészek-működés), amely ezt indokolja, szervezeten kívüli megtermékenyítés (IVF), szükség esetén intracytoplazmatikus spermiuminjekcióval (ICSI) kombinálva jöhet szóba. Ennek lépései a petefészek-stimulációtól a petesejtleszívásig, megtermékenyítésig és embrióbeültetésig tartanak, és indokolt esetben kiegészülhetnek a felesleges embriók lefagyasztásával (krioprezerváció) is.

Egyéb, speciális megoldások

Bizonyos, ritkábban előforduló esetekben (pl. súlyos férfi eredetű meddőség, a petefészek teljes kimerülése, ismert súlyos genetikai eltérés) donor ivarsejt felhasználása, illetve – daganatos betegség kezelése előtt vagy fertilitásmegőrzés céljából – petesejt-fagyasztás is szóba jöhet.

Pszichés támogatás

A meddőség és a hosszadalmas kivizsgálási, kezelési folyamat jelentős pszichés terhet jelenthet a pár számára. A fizikai okok kezelése mellett ezért indokolt esetben pszichológiai támogatás is hozzájárulhat a kezelés sikeréhez.

Összefoglalás

A meddőség nem ritka, és a háttérben álló ok a legtöbb esetben azonosítható és kezelhető. A korai, alapos – mindkét felet érintő – kivizsgálás kulcsfontosságú, hiszen az ok pontos ismerete alapján választható ki a leghatékonyabb, a párra szabott terápiás út: ez lehet életmódváltás, célzott gyógyszeres kezelés, sebészi beavatkozás, ondóbeültetés vagy – szükség esetén – asszisztált reprodukciós eljárás. Szakorvosi konzultáció során a kórtörténet áttekintése és a célzott vizsgálatok elvégzése után alakítható ki a megfelelő kezelési terv.

Téma szakértője

Dr. Zinner Balázs

Dr. Zinner Balázs

szülész-nőgyógyász, magas rizikójú terhességek specialistája
Előjegyzés

Kapcsolódó cikkek, amelyek érdekelhetik Önt

Felhasznált irodalom:

-Emberi Erőforrások Minisztériuma. Egészségügyi szakmai irányelv az infertilitas és subfertilitas kivizsgálásáról és az asszisztált reprodukciós kezelésekről. Egészségügyi Közlöny. 2019;14.

-The Unexplained Infertility Guideline Development Group. Evidence-based guideline: unexplained infertility. Hum Reprod. 2023;38(10):1881-90.

-Teede HJ, Tay CT, Laven J, et al. Recommendations from the 2023 international evidence-based guideline for the assessment and management of polycystic ovary syndrome. Hum Reprod. 2023;38(9):1655-79.

-Cardozo ER, Karmon AE, Gold J, Petrozza JC, Styer AK. Reproductive endocrinology and fertility evaluation: female fertility preservation. Hum Reprod Open. 2020;2020(4):hoaa052.

-National Institute for Health and Care Excellence (NICE). Fertility problems: assessment and treatment. NICE guideline NG156. London: NICE; 2024.