Méhnyakrák tünetei

Méhnyakrák tünetei

Módosítás:2024.02.06 10:25

A méhnyakrák, a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganat, mely kialakulásában számos ok állhat. A rendszeres nőgyógyászati kivizsgálások és a HPV elleni védőoltás fontos szerepet játszik a méhnyakrák megelőzésében. 

Méhnyakrák tünetei - Tartalom

Online Bejelentkezés

Mammut 2 - 1024 Budapest, Lövőház utca 2-6. 5.emelet

Mi az a méhnyakrák?

A méhnyakrák, más néven cervixrák, a méhnyak (cervix) területén kialakuló rosszindulatú daganatot jelenti. A méhnyak a méh alsó része, és az egyik fontos része a női reproduktív rendszernek. A méhnyakrák leggyakrabban az emberi papillomavírus (HPV) fertőzés következményeként alakul ki, de más tényezők is hozzájárulhatnak a kialakulásához.

A méhnyakrák először általában előrákos állapotban, úgynevezett elődaganatokban (diszplázia vagy in situ carcinoma) keletkezik, majd fokozatosan átalakul rosszindulatú daganattá. A méhnyakrák tünetei általában csak a későbbi stádiumokban jelentkeznek, amikor a daganat már terjedt vagy méretét tekintve Méhnyakrák tünetei és kezelése a Nőgyógyászati Központbannagyobb.

Méhnyakrák tünetei

A méhnyakrák tünetei változhatnak az egyes betegek között, és sok esetben a korai stádiumokban lehetnek enyhe vagy hiányozhatnak. Fontos megjegyezni, hogy a méhnyakrák korai felismerése rendkívül fontos a hatékony kezelés és a túlélés szempontjából. A tünetek között lehetnek az alábbiak.

Vérzés

A méhnyakrák egyik leggyakoribb tünete a hüvelyvérzés. Ez lehet:

  • Vérzés közösülés során.
  • Vérzés a menstruációk között.
  • Hüvelyvérzés a menopauza után.

Váladékozás

A méhnyakrák okozhat szokatlan hüvelyi váladékozást, amely lehet vízszerű vagy véres. Ez az állapot általában tartós és változó mennyiségű lehet.

Fájdalom

A medence területén vagy az alsó hasban jelentkező fájdalom egy másik lehetséges tünetv méhnyakrák során. Ezt a fájdalmat általában akkor tapasztalják, amikor a méhnyakrák előrehaladottabb stádiumban van.

Fájdalom közösülés során

A szexuális aktus során jelentkező fájdalom is lehet méhnyakrák tünete, különösen, ha a daganat már elterjedt a környező szövetekbe.

Fájdalom alsó hát vagy lábak területén

A méhnyakrák, amely továbbterjedt más területekre, okozhat fájdalmat az alsó hát vagy lábak területén is.

Fogyás és kimerültség

A méhnyakrák általános tünetei közé tartozhat a fogyás, a kimerültség és az általános rossz közérzet.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek más, nem rákos betegségekkel is összefügghetnek. Ha bármelyik tünetet észleli, különösen, ha tartós vagy erős, fontos, hogy azonnal konzultáljon orvosával. A rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok és a méhnyakrák szűrővizsgálatai segíthetnek a korai stádiumban történő felismerésben, amikor a kezelés hatékonyabb lehet.

Kapcsolódó cikkünk

Méhmiómák: a terhesség idején megnövekedhetnek!

Méhmiómák: a terhesség idején megnövekedhetnek!

A terhesség időszakában növekedhet a miómák mérete főként hormonális tényezők miatt. Fontos figyelemmel kísérni ezeknek a jóindulatú elváltozásoknak az elhelyezkedését, növekedését, mert bizonyos esetekben kockázatot jelentenek ...

Méhnyakrák okai

A méhnyakrák kialakulásáért az emberi papillomavírus (HPV) felelős a legtöbb esetben. Az HPV azonban önmagában nem elegendő a rák kialakulásához, és más tényezők is hozzájárulhatnak. Néhány fontos ok és kockázati tényező a következő méhnyakrák esetén.

HPV-fertőzés: Az emberi papillomavírus (HPV) a méhnyakrák leggyakoribb kockázati tényezője. Azonban fontos megjegyezni, hogy a legtöbb HPV-fertőzés önmagában elmúlik, és csak a tartósan fennálló, magas kockázatú HPV típusok növelik a méhnyakrák kialakulásának esélyét.

Korai szexuális aktivitás: Azok a nők, akik korán kezdenek szexuális életet élni, nagyobb kockázatnak vannak kitéve az HPV-fertőzésnek, ami hozzájárulhat a méhnyakrák kialakulásához.

Dohányzás: A dohányzás növelheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. A dohányzás továbbá negatívan befolyásolhatja a kezelés hatékonyságát is méhnyakrák során.

Immunrendszer gyengülése: Az immunrendszer legyengülése, legyen az genetikai okokból vagy más egészségügyi problémák miatt, növelheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.

Orális fogamzásgátlók hosszantartó használata: Hosszantartó orális fogamzásgátlók használata összefügghet a méhnyakrák növekedésének kockázatával, de ez a kapcsolat összetett, és egyéni körülményektől függ.

Nagyszámú szülés: Több szülés, különösen ha hosszabb ideig tartottak és nehézségek merültek fel, növelheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.

Genetikai tényezők: A családi halmozódás vagy genetikai hajlam is szerepet játszhat a méhnyakrák kockázatában.

Az egészséges életmód, a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok és a HPV elleni védőoltások (amennyiben elérhetők és ajánlottak) segítenek csökkenteni a méhnyakrák kialakulásának esélyeit és a korai felismerést. A rendszeres szűrővizsgálatok, például a Pap-kenet vagy HPV-teszt, szintén kulcsfontosságúak a méhnyakrák korai stádiumban történő felfedezésében.

Kapcsolódó cikkünk

Méhmiómák: a terhesség idején megnövekedhetnek!

Méhmiómák: a terhesség idején megnövekedhetnek!

A terhesség időszakában növekedhet a miómák mérete főként hormonális tényezők miatt. Fontos figyelemmel kísérni ezeknek a jóindulatú elváltozásoknak az elhelyezkedését, növekedését, mert bizonyos esetekben kockázatot jelentenek ...

Méhnyakrák tünetei esetén történő kivizsgálás

Amennyiben felmerül a méhnyakrák gyanúja, fontos hogy minél hamarabb konzultáljon orvosával. A méhnyakrák kivizsgálása több lépésből áll, és általában a következőket foglalja magában.

  • Orvosi anamnézis: Az orvos először részletesen kikérdezi a beteget a tüneteiről, az egészségügyi előzményeiről, és azt, hogy mennyi ideje tapasztalja a tüneteket, amelyek felvetik a méhnyakrák jelenlétét. Az orvosi anamnézis segít az orvosnak megérteni a méhnyakrák kialakulásának körülményeit és az esetleges kockázati tényezőket.
  • Fizikai vizsgálat: Az orvos elvégez egy általános nőgyógyászati vizsgálatot, beleértve a belső vizsgálatot is, amely során az orvos megvizsgálja a méhnyakot és a hüvelyt, ha felmerül a méhnyakrák gyanúja.
  • Pap-kenet (Pap-teszt): A Pap-kenet egy olyan vizsgálat, amely során a méhnyakról és a hüvelyből sejteket vesznek le, majd ezeket mikroszkóp alatt vizsgálják meg. A Pap-kenet segít az orvosnak azonosítani a lehetséges rákos vagy előrákos sejteket méhnyakrák gyanúja esetén.
  • HPV-teszt: Az orvos HPV-tesztet is végezhet, ami kimutatja, hogy a méhnyakon jelen van-e az emberi papillomavírus (HPV). A magas kockázatú HPV típusok azok, amelyek a méhnyakrák kialakulásának növekedéséhez vezethetnek.
  • Szövettani mintavétel (biopszia): Ha a Pap-kenet vagy az HPV-teszt eredményei aggasztóak, az orvos további vizsgálatokat rendelhet el, például szövettani mintavételt vagy biopsziát. A biopszia során a szakember kis mennyiségű szövetmintát vesz a lehetséges elváltozásból, és azt laboratóriumban vizsgálják meg méhnyakrák gyanúja esetén.
  • Képalkotó vizsgálatok: A méhnyakrák kiterjedtségének és esetleges terjedésének felmérésére az orvos további képalkotó vizsgálatokat is elrendelhet, például ultrahangot, CT-vizsgálatot vagy MRI-t.

A méhnyakrák kivizsgálásának eredményeinek ismeretében az orvos egy pontosabb diagnózist állít fel és javasolja a további kezelési lehetőségeket. A méhnyakrák esetén a korai stádiumban történő felismerés kulcsfontosságú a hatékony kezelés és a kedvezőbb kimenetel érdekében. 

Méhnyakrák kezelése

A méhnyakrák kezelése számos tényezőtől függ, beleértve a méhnyakrák stádiumát, a beteg egészségi állapotát és egyéb személyes tényezőket. A kezelési tervet az onkológus vagy a szakértő orvos állítja össze a diagnózis és a kiterjedtség alapján. A méhnyakrák kezelésének főbb módszerei a következők lehetnek.

Műtét: A műtét a méhnyakrák kezelésének egyik alapvető eleme lehet. A méhnyakrák műtétének típusa attól függ, hogy a daganat milyen mértékben terjedt, és magában foglalhatja a következőket:

  • Konizáció: A daganatot a méhnyakról eltávolítják egy kis szövetdarab (konusz) kivágásával.
  • Radikális hüvelyi műtét: A méhnyakot, a méhet, a hüvelyt és a környező szöveteket is eltávolítják.
  • Radikális trachelectomia: A méhnyakot és a részleges méhet eltávolítják, de a méhnyak nyitva marad, lehetővé téve a terhesség megtartását későbbi időpontban.
  • Besugárzás (radioterápia): A besugárzás során a méhnyakrákot sugárzással kezelik, amely elpusztíthatja a daganatsejteket. A méhnyakrák besugárzása önálló kezelésként vagy műtét előtt vagy után is alkalmazható.
  • Kemoterápia: A kemoterápiát gyógyszerekkel végzik, amelyek elpusztítják vagy gátolják a rákos sejtek növekedését. A kemoterápia önálló kezelésként vagy más kezelési módszerek kiegészítéseként is alkalmazható méhnyakrák esetén.
  • Célzott terápia: A célzott terápia olyan gyógyszereket foglal magában, amelyek specifikusan a rákos sejtekre hatnak, minimalizálva a károsodást a normális sejtekben méhnyakrák során.
  • Immunterápia: Az immunterápia célja a beteg immunrendszerének aktiválása, hogy felismerje és elpusztítsa a rákos sejteket méhnyakrák során.

A méhnyakrák kezelési tervje általában kombinációból állhat, például műtét utáni besugárzás vagy kemoterápia. A méhnyakrák kezelését személyre szabottan állítják össze, és a beteg szoros együttműködésben van az egészségügyi csapatával a terápia hatékonyságának és az esetleges mellékhatások kezelésének érdekében. A kezelési terv kialakításánál a betegek életkora, általános egészségi állapota és egyéb egyéni tényezők is számítanak.

Méhnyakrák lehetséges szövődményei

A méhnyakrák kezelésének lehetséges szövődményei az egyéni esetektől és a kezelés típusától függenek. Néhány lehetséges szövődmény a következők lehet.

  • Szexuális diszfunkció: A műtéti beavatkozások vagy sugárkezelés hatására szexuális diszfunkció alakulhat ki, beleértve a fájdalmat vagy a libidó csökkenését méhnyakrák során.
  • Fertilitási problémák: A méheltávolítás vagy más radikális műtétek miatt a nők elveszíthetik a képességüket a természetes terhesség kivitelére. Ebben az esetben a meddőségi problémák is felléphetnek.
  • Lymphedema: Ha a nyirokcsomókat eltávolították vagy károsodtak a kezelés során, lymphedema alakulhat ki, ami a végtagok duzzanatához vezethet.
  • Vizelet- vagy bélműködési problémák: Méhnyakrák műtéti beavatkozások, különösen a radikális műtétek, hatással lehetnek a vizelet- vagy bélműködésre.
  • Pszeudohermafroditizmus: A radikális műtétek vagy a méhnyak eltávolítása nőknél néha fizikai változásokhoz vezethet, amelyek érintik a külső nemi szerveket és a nemi identitást méhnyakrák során.
  • Pszichológiai hatások: A rákdiagnózis és a kezelés pszichológiai hatásokat okozhat, beleértve a stresszt, depressziót és szorongás méhnyakrák során.
  • Rákterjedés és visszaesés: A méhnyakrák kezelése ellenére néha előfordulhat a rák terjedése és a méhnyakrák betegségében való "visszaesés".
  • Vérrögképződés (trombózis): A hosszú műtéti beavatkozások vagy az ágyhoz kötöttség következtében növekedhet a vérrögképződés kockázata méhnyakrák esetén.

Fontos, hogy a betegek szorosan együttműködjenek az egészségügyi csapatukkal, és rendszeresen tájékoztassák orvosukat bármilyen új vagy változó tünetről méhnyakrák esetén. A rendszeres ellenőrzések és a kezelőorvossal való folyamatos kommunikáció segít a méhnyakrák szövődményeinek korai felismerésében és kezelésében. A támogató kezelések, például a pszichológiai támogatás vagy rehabilitáció is segíthetnek a méhnyakrák szövődményeinek kezelésében és a beteg életminőségének javításában.

Téma szakértője

Dr. Hernádi Balázs

szülész-nőgyógyász
  • Specialitások:
    • méhnyakrák, petefészekrák terápiás terv összeállítása
    • daganatos nőgyógyászati kórképek másod szakvéleményezése
    • nőgyógyászati daganatsebészet
    • mióma kivizsgálása és kezelése
    • endometriózis kivizsgálása és kezelése
    • nőgyógyászati endoszkópos műtétek 

     

    Véleményeket itt olvashat a Doktor Úrról>>

  • Rendelés típusa:

    • személyes, rendelői vizit: Mammut II. 5.em. 
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available