A menopauza leggyakoribb szövődményei, szűrésük és kezelésük

Online Bejelentkezés

Dr. Margitai Barnabás

+36 70 621 2443

Mammut 2 - 1024 Budapest, Lövőház utca 2-6. 5.emelet

Szívbetegség 

A szívbetegségek kockázata a menopauza alatt és után jelentősen megnő, melynek oka az ösztrogénszint csökkenése. Az ösztrogén segít megőrizni az erek rugalmasságát, és a szervezetnek fenntartani a jó és rossz koleszterin egészséges egyensúlyát. Ösztrogén nélkül a koleszterin elkezdhet felhalmozódni a szívtől elvezető erekben, a kisebb-nagyobb artériákban. Ezáltal azok fala merevebbé, vastagabbá, rugalmatlanabbá válik, mely érszűkülethez, magas vérnyomás betegséghez vezethet, az artériák faláról lesodródó felrakódások pedig szívrohamhoz. Az Amerikai Szívgyógyászati Társaság (AHA) szerint a menopauza után a nők közel egyharmadánál szív- és érrendszeri betegségek alakulnak ki a hormonális változások következtében. Szerencsére sokat lehet tenni a szívbetegségek kockázatának csökkentésére.  

Az egészséges életmód követése alapvető fontosságú. Ennek része az egészséges étrend (pl. a magas vérnyomás elleni diéta (DASH diéta), a mediterrán étrend), a rendszeres testmozgás, az optimális testsúly elérése, a dohányzásról való leszokás. Az életmód változtatása jelentősen csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Nők esetén megfontolandó a hormonpótló terápia (MHT - menopauzális hormonpótló terápia) alkalmazása, mely a szervezetben csökkenő, vagy már hiányzó hormonok pótlását jelenti orvosi felügyelet mellett, akár 5 -10 évig. A szívbetegségek szűrését a páciensek háziorvosa, belgyógyásza, kardiológusa végzi el. Szükség esetén szív ultrahangvizsgálatra, 24 órás EKG és vérnyomás vizsgálatra és laboratóriumi vizsgálatokra is sor kerül. 

Csontritkulás 

Az ösztrogén csökkenése nemcsak a szív egészségét veszélyezteti, hanem a csontritkulásért is felelőssé tehető. Az ösztrogén fontos szerepet játszik a csonttermelésben, mert támogatja az csontépítő sejtek (osteoblastok) működését, amelyek a csontállomány felépítésében, a kalciumnak a csontokba való beépülésében vesznek részt. A csontritkulás hatására gyakoribbá válnak a törések, melyek igen komoly problémákat okozhatnak, különösen, ha idősebb korban történnek. Ilyenkor már a test kevésbé képes a felépülésre, a teljes gyógyuláshoz több időre van szükség. Érdekesség, egy nemrégiben készült átfogó tanulmány megállapította, hogy azoknak a nőknek, akik súlyos hőhullámokkal és éjszakai izzadással küzdenek a menopauza körüli években, általában nagyobb mértékű a csontritkulásuk, mint azoknak, akiknek nincsenek súlyos tüneteik. A csontritkulás csontsűrűségméréssel állapítható meg, melynek a neve DEXA, amit kiegészítünk laboratóriumi vizsgálatokkal. A hagyományos röntgen vizsgálatok jelentősége csökkent a csontritkulás diagnózisának felállítása kapcsán. Szerencsére itt is vannak különböző prevenciós módszerek a csontritkulás kockázatának csökkentésére. A rendszeres testmozgás (séta, lépcsőn járás, a lépésszám növelésének követése) és a kalciumban, D-vitaminban gazdag egészséges táplálkozás mellett a hormonpótló terápia kedvező hatása bizonyított. Akkor alkalmazzuk, ha a pácienseknek egyéb változókori tünetei is vannak a kezdődő csontritkulás mellett. A hormonpótló terápia alkalmazása késlelteti és lassítja a csontritkulás kialakulását. 

Húgyúti problémák 

A húgyhólyag és a húgycső szövetei ösztrogén receptorokat tartalmaznak. Mivel a menopauza után az ösztrogén mennyisége jelentősen csökken, ezek a szövetek elvékonyodnak, elvesztik a rugalmasságukat, a húgyúti és a nemi szervek izomzata is gyengül. Emiatt gyakori változókori panasz (az esetek kb. 50%-ában) a vizelet tartásának a zavara, az inkontinencia. Jellemzően hirtelen mozdulatok esetén, nevetés vagy köhögés során jelentkezik, de jelentkezhet sürgető inger vagy éjszakai többszöri felkelés formájában is. A KEGEL gyakorlatok rendszeres végzése hatásosnak bizonyul inkontinencia esetén, mely a medencefenék izomzat megerősítésére szolgál. Amennyiben a gyakorlatok nem vezetnek kellő eredményre, úgy a hüvely lézeres kezelésére, plasztikai vagy szalag műtétre is sor kerülhet. 

Intim fertőzések 

Az intim fertőzések menopauza után is előfordulhatnak, melynek oka az elvékonyodó hüvelyszövet és a fellépő hüvelyszárazság. Apró sérülések keletkezhetnek a hüvely falán, így a kóros mikroorganizmusok könnyen elszaporodnak. A hormonális változások miatt a hüvely savas Ph-ja megváltozhat, mely kedvez a baktériumok, vírusok és gombák elszaporodásának. Indokolt esetben antibiotikumot vagy gomba ellenes készítményeket is alkalmaznunk kell Lactobacillus-helyreállító kúrával kiegészítve - mondja dr. Margitai Barnabás, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza, aki hozzáteszi, hogy panaszok esetén fontos mielőbb orvoshoz fordulni, mivel a kezelés nélküli fertőzések felszálló, súlyos kismedencei gyulladást is okozhatnak. Együttlétek során érdemes külön figyelmet szentelni a hüvely megfelelő síkosítására (akár síkosítóval, akár hormonpótló kúpokkal). 

Rosszindulatú daganatok 

Menopauza után megnő több nőgyógyászati eredetű rosszindulatú daganat kialakulásának esélye, elsősorban a mell, a petefészek és a méhnyálkahártya rákoké. A petefészek daganatoknak kezdetben nincsenek figyelemeztető tünetei, ha igen, lehet pecsételő vérzés, alhasi fájdalom. A méhnyálkahártya rosszindulatú daganata a menstruáció megszűnése utáni vérzéssel járhat. Az emlődaganat esetén csomók tapinthatók a mellben, befelé fordulhatnak a mellbimbók, behúzódhat az emlő bőrre, szivárgás észlelhető a mellbimbókból. Nagyon fontos menopauza után is, a szűrővizsgálatokon (mammográfia, petefészekrák szűrés) való rendszeres részvétel, hogy időben fel lehessen fedezni a daganatokat, és hogy mielőbb megkezdődhessen a megfelelő kezelés.