A szokatlan vérzésen kívül akár hasmenés is lehet a méhnyakrák tünete

A méhnyakrák-szűrés életmentő lehet

A méhnyakrák az egyik legkönnyebben megelőzhető nőgyógyászati daganat, ugyanis az oltással, a rendszeres szűréssel és HPV teszteléssel már a rákmegelőző állapot is felismerhető. Az ún. PAP-teszt a méhnyak felszínéről levált sejtek mikroszkópos vizsgálatát jelenti, a HPV-szűrés pedig a vírus jelenlétét hivatott igazolni. (Bár a méhnyakrákok 70%-ért a HPV 16 és HPV 18 típusai a felelősek, tudni kell, hogy nem minden HPV-fertőzött nőnél alakul ki daganat.) A méhnyakrák szűrés a nemi élet megkezdésétől, de legkésőbb 21 éves kortól javasolt évente, legalább két évente, problémamentes esetben kb. 65 éves korig. Ez egy fájdalommentes szűrés, ami néhány percig tart és nagy biztonságot nyújt a nőknek. 
Már csak azért is szükséges részt venni a gyors szűrővizsgálaton, mert a méhnyakrák évekig is tünetmentes lehet. Amennyiben mégis feltűnik valami az érintetteknek, az a legtöbb esetben a szokatlan vérzés. Ez jelentkezhet a szexuális együttlét után, két menstruáció közt, illetve akár a menopauza után is. Természetesen a rendellenes vérzés nem jelenti azt, hogy feltétlenül méhnyakrák áll a háttérben, de a kivizsgálás mindenképp fontos.  

Szokatlan tünetek is jelentkezhetnek

A méhnyakrák tünetei nem mindig árulkodóak és az is előfordulhat, hogy csak viszonylag előrehaladottabb stádiumban jelentkeznek bizonyos panaszok. A szokatlan vérzésen kívül mindenképpen vizsgálni kell, mi okozhat például szexuális aktus során jelentkező fájdalmat és kényelmetlenség érzetet vagy kellemetlen szagú hüvelyi folyást. Ha pedig a daganat már a környező szöveteket és szerveket is érinti, olyan tünetek is tapasztalhatók lehetnek, amelyeket elsőre nem kapcsolnánk össze a méhnyakkal. Az alábbiakra kell felfigyelni:

• vér megjelenése a vizeletben,
• a vizelettartás nehézsége, inkontinencia, 
• az egyik lábban kialakuló ödéma,
• csontfájdalom,
• a derékban vagy oldaltájt jelentkező erős fájdalom, amit a vese duzzanata (hidronefrózis) okoz,
• a vizelési és székelési szokások változása, jellemzően hasmenés,
• étvágytalanság, fogyás,
• kimerültség, energiahiány. 

A kezelésnek több lehetősége is van

- Ha sikerül korai fázisban felismernünk a méhnyakrákot, általában műtéti úton kezeljük azt. Amennyiben lehetséges, meghagyjuk a méhet, bár bizonyos esetekben az egyetlen biztonságos megoldás a méheltávolítás. A sugárkezelés alternatív megoldásként szintén szóba jöhet a korai stádiumban, bár ez gyakran a műtéttel párhuzamosan zajlik. Előrehaladott stádiumban sokszor komplex terápiára lehet szükség – foglalja össze a lehetőségeket dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája. -  Szerencsére a nők egyre egészségtudatosabbak, egyre többen járnak szűrővizsgálatokra, egyre magasabb a HPV éppen oltották száma, bár még mindig nem elegen. A megelőzés ugyanis mindig könnyebb, mint a gyógyítás, a korai felismerés pedig minden szempontból szerencsésebb folytatást tesz lehetővé. Éppen ezért nem csak a tünetek mielőbbi kivizsgálását hangsúlyozzuk, de a rendszeres, évenkénti nőgyógyászati ellenőrzést is, hiszen ez nemcsak a diagnózis korai felállítását teszi lehetővé, de azt is, hogy ha rizikófaktort azonosítunk be, annak lehetséges kezelésére, megszüntetésére is törekedhessünk.

Forrás: Nőgyógyászati Központ (www.nogyogyaszatikozpont.hu)