Petefészek ciszta vagy rák? Fontos megkülönböztetni a kettőt

Petefészekrák

A petefészekrák az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat a nők körében. Több típusuk is van, attól függően, pontosan milyen sejttípusból indult ki (a legtöbb esetben a petefészek felszínét borító csírahámból ered). Igen veszélyes ráktípus, hiszen kezdetben nem okoz tüneteket, ráadásul könnyű a petefészek cisztával összekeverni. A rák szövettani típusa (savós,papilláris forma, nyáktermelő forma, a méhnyálkahártyát utánzó endometroid típus, világos sejtekből álló típus) nagyban befolyásolja a prognózist, akárcsak az, mikor került felismerésre a probléma. Az esetek háromnegyedében már a felismerésekor előrehaladott. Sajnos gyakran képez áttéteket a hasüregben, így az egyik leghalálosabb nőgyógyászati ráktípusról van szó.

Petefészek ciszta

A petefészek ciszta egy folyadékkal töltött, hártyával/vastag fallal körülhatárolt képlet, amely a petefészekben vagy annak felületén képződik. A petefészek ciszták a fogamzókorú nőknél a leggyakoribb (follikularis ciszta), mivel a nem megfelelő ovulációkor alakul ki a legsűrűbben. Vannak ciszták, melyek egy idő után felszívódnak, ám vannak, melyek ott maradnak. A petefészek cisztáknak több típusuk van, és több csoportosításuk is ismert (a ciszta oka, helye, mit tartalmaz). Léteznek olyan típusai melyek jóindulatúak, ám vannak, amelyek rákos elváltozásra utalhatnak, ezért fontos a ciszták pontos diagnózisa, nyomonkövetése.

Jelentős különbségek vannak a petefészek ciszták és a petefészekdaganatok között:

• A petefészek ciszták általában folyadék tartalmúak, míg a petefészekrák szilárd részeket, bennük véráramlást is tartalmaz, hasűri vizenyő képződik

• A legtöbb petefészek ciszta felszívódik a ciklusok során, míg a petefészekrák minden esetben ott marad

Tünetek

Sajnos a petefészek ciszta és a rák tünetei igen hasonlóak, ezért erre alapozni semmit sem szabad! Meglehet, hogy semmilyen tünetet nem okoznak, csupán nőgyógyászati ultrahang vizsgálat keretein belül veszik észre véletlenszerűen. Ha okoz panaszokat azok rendszerint a következők: alhasi fájdalom, nyomás, puffadás, fájdalmas közösülés, gyakori vizelés, vérzészavarok. PCOS (policisztás ovárium szindróma) esetén túlsúly, erős arc-és testszőrzet, aknék is jelen lehetnek.

A hirtelen éles hasi fájdalom, láz és hányinger annak a jele lehet, hogy a petefészek ciszta megrepedt vagy megcsavarodott- ez gyors orvosi ellátást igényel!

A diagnózis után

Ciszta esetén az orvosok további vizsgálatokat végezhetnek annak meghatározására, hogy milyen típusú is a ciszta, illetve jó-vagy rosszindulatú problémával áll szemben a beteg.

Ha az orvos jóindulatú ciszta-t gyanít, a következő lépés gyakran az, hogy a következő néhány hónapban ultrahanggal ellenőrzi, hogy jelen van-e még, illetve növekszik-e.

Ezen kívül érdemes CA125 tumormarkert is nézni, melynek szintje gyakran megemelkedik petefészekrák esetén. (Fontos megjegyezni, hogy a CA125 szint nem rákos körülmények között is megemelkedhet, mint például az endometriózisban, mióma és kismedencei gyulladásnál is)!

Ezekkel lehet elkülöníteni a cisztát a ráktól

• UH (expert vizsgáló)

• CA125, HE-4, RMI/ROMA index tumormarker vizsgálata

• Citológia/szövettan

• CT/PET CT

• Szabad hasűri folyadék ellenőrzése, abból mintavétel

Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal is foglalkozó nőgyógyásza elmondta, a kezelés minden esetben személyre szabott. Rák esetén gyakran radikális műtéti beavatkozás indokolt (méh/petevezetők/petefészkek, cseplesz, érintett szervek eltávolítása). Cél a teljes tumormentesség (R0) elérése. Szükség lehet továbbá kemoterápiára is. Ciszta esetén a terápia több tényezőtől is függ (ciszta mérete, száma, okoz-e panaszokat, növekszik-e stb). Enyhébb esetben csupán életmódváltás szükséges, de gyógyszeres kezelés, illetve a ciszta endoszkópos eltávolítása is indokolt lehet.