A petefészek daganat – amely az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus – gyors progressziót mutat, a kezdeti stádiumban sajnos nem ad jellegzetes tüneteket, véletlenszerű a korai stádiumban történő felismerése. Pedig számos diagnosztikai lehetőség van arra, hogy kimutassa vagy éppen kizárja a nőgyógyász a petefészekrák jelenlétét. A lehetőségeket ismerteti dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.
Amikor petefészekrákról beszélünk, nem csupán egyetlen fajtára gondolunk, ugyanis számos szövettani altípusa van (az agresszív típus mellett létezik lassan kialakuló és növekvő típus). Kialakulásában – főként az agresszív típusnál – kiemelt szerepet játszik a genetikai tényező, ezért ha a családjában, a szülőknél vagy a nagyszülőknél volt hasonló daganatos megbetegedés (petefészekrák vagy emlődaganat – előfordulhat, hogy ha az egyik kialakul, a másik is megjelenik a szervezetben), lényeges megbeszélni a szűrővizsgálat (markerek vizsgálatának) elvégzését a nőgyógyásszal, hogy kiderüljön, alacsony vagy magas kockázatú csoportba tartozik-e. Akik 35 éves kor felett szültek, nem szoptattak, illetve a menopauzában lévő, 50 év feletti hölgyek szintén érintettek lehetnek, ezért az ő esetükben is indokolt a szűrés.
Bár a petefészekrák szűrési módszere még nincs pontosan kidolgozva, nem áll rendelkezésre megfelelő, minden típusra hatékony módszer, komplexen, hüvelyi ultrahanggal, a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal pontos képet kaphat a szakorvos:
– A hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák felismerésében, akár a jó és rosszindulatú daganatok közötti különbségtételben.
– Léteznek különböző tumorjelző markerek (CA125 és HE4 együttes szintje), melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Ezek a molekulák - főként a CA125 nem csupán petefészekrák esetében emelkedhet meg, olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható - önmagukban nem diagnosztikus értékűek!
– A Laparoszkópos beavatkozás (LSC) segítségével a tumorból vett szövetminta alapján megállapítható, hogy a szövetburjánzás jó vagy rossz indulatú-e, azon belül pedig milyen típusú.
– A CT és MR vizsgálatokkal főként a betegség stádiumára vonatkozó adatokat kap a kezelőorvos.
A petefészekrák megállapítása után a hasi explorációs műtét során eltávolításra kerül a daganat, valamint az érintett szövetek is. A cél a látható daganatmentesség elérése! Emellett kemoterápia, sugárkezelés és egyéb onkológiai gyógyszerek alkalmazása is indokolt lehet.
A kezelés láthatóan nem csupán a műtétet jelenti – hangsúlyozza a Nőgyógyászati központ orvosa. Szükség van adott esetben a beavatkozás előtti (preoperativ) vagy utáni (posztoperatív) kezelésre is. Lényeges eleme a kezelésnek a terápia tervének összeállítása, amely a cél elérésében segít a kezelőorvosnak és a páciensnek.
Forrás: Nőgyógyászati Központ
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt: |
Bejelentkezés vizsgálatra: |
Nőgyógyászati Központ+36 70 621 2443 |
Véleményeket itt olvashat a Doktor Úrról>>
Rendelés típusa:
Páciensek fogadása COVID fertőzés után:
További véleményekKedves, segítőkész, felkészült team. Maximálisan meg voltam elégedett. Szívesen ajánlom a szolgáltatást ismerőseiknek is.
A menstruáció előtt és alatt jelentkező fájdalom sokaknál kifejezetten erős, és olyan további panaszokkal jár, mint hányinger, hasmenés vagy épp székrekedés, puffadás. A dismenorrhea nevű jelenség kezelési lehetőségeiről dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza, sebész beszélt.
Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázat a jelenleg rendelkezésünkre álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkat tartalmazza.
FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".