Menzesz a menopauza után? Ilyen okai lehetnek

Vérzés a klimax után

A klimax utáni vérzés jelenségének magyarázatához azt kell tudni, hogy mivel az utolsó menstruáció szabálytalanul jelentkezhet, akkor lehet menopauzáról beszélni, ha már összefüggően 12 hónapja nincs menzesz. Az ezután az időszak után jelentkező vérzést posztmenopauzális vérzésnek szokás nevezni, és nem tekinthető szabályosnak. 
Az esetek nagy többségében egyszerű ok áll az ilyen vérzés mögött, amit azonban csak orvos tud kideríteni. Ha például a vérzés közvetlenül a szexuális együttlét után jelentkezik, akkor gyakran a hüvelyszárazság, a méhnyak sérülései vagy fertőzések állnak a háttérben, amelyeket jellemzően egyszerűen lehet kezelni vagy akár megelőzni. Más esetekben az alábbi okokról lehet szó (a teljesség igénye nélkül):

• a hüvely nyálkahártyájának gyulladása és elvékonyodása (atrófiás vaginitisz),
• a méh nyálkahártyájának elvékonyodása,
• polipok kialakulása a méhben vagy a méhnyakban,
• megvastagodott méhnyálkahártya (esetleg a hormonpótló terápia következményeként),
• a méhnyak vagy a még egyéb rendellenességei.

Ezek az okok nem nevezhetők komoly bajnak és általában könnyen kezelhetők. Ugyanakkor az esetek kis hányadában kiderülhet, hogy a menopauza utáni vérzés méhnyak- vagy méhdaganatra utaló tünet, ezért mindenképpen szükséges a kivizsgálás. Feltétlenül és mielőbb orvoshoz kell fordulni, ha a vérzésen túl az alábbi tünetek némelyike is jelen van: fájdalmas szexuális együttlét, akár vérzés kíséretében (kontakt vérzés), kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás, hasi görcsök, illetve előrehaladottabb állapotban fájdalmas vizeletürítés, lábfájdalom- és dagadás, fogyás, inkontinencia, veseproblémák.

Mit lehet kezdeni a posztmenopauzális vérzéssel?

- A legfontosabb teendő ilyen esetben a nőgyógyászati kivizsgálás. Ennek során kikérdezzük és kivizsgáljuk a pácienst, citológiai kenetet veszünk és laborvizsgálatot is végeztetünk. Szükség lehet továbbá medence- és hüvelyi ultrahang vizsgálatra, a méhnyálkahártya biopsziájára, hiszteroszkópiára vagyis méhtükrözésre. A méhtükrözés során egy vékony, hajlékony, kamerával ellátott csövet vezetünk fel a méhbe. Ez lehetővé teszi, hogy vizuálisan is megvizsgáljuk a méhet, esetleges rendellenességeket, például miómákat vagy polipokat keresve. – ismerteti dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica nőgyógyásza, sebész. – Mindezek alapján jó eséllyel már felállítható a diagnózis és dönthetünk a kezelésről.
Az atrófiás vaginitisz és a méhnyálkahártya elvékonyodása általában olyan gyógyszerekkel kezelhető, amelyek úgy működnek, mint az ösztrogén hormon. Ezek adagolhatók tabletta, cél, krém, bőrtapasz vagy hüvelygyűrű formájában. A polipokat szükség esetén műtétileg lehet eltávolítani, méretüktől és elhelyezkedésüktől függően helyi érzéstelenítésben vagy teljes altatásban. A méhnyálkahártya megvastagodása szintén kezelhető gyógyszeresen (a progeszteron hormon hatását elérő gyógyszerekkel), és/vagy a megvastagodott rész műtéti eltávolításával. Amennyiben pedig mégis daganatos betegség okozza a klimax utáni vérzést, úgy természetesen onkológiai kezelésre van szükség.

Forrás: Nőgyógyászati Központ – Prima Medica (www.primamedica.hu)