Petefészek ciszta - mikor szükséges a műtét?

A petefészek ciszta ritkán okoz panaszt

A petefészekben megjelenő ciszták folyadékkal telt, hártyával vagy vastagabb fallal körülvett tömlők. Fogamzóképes korban a petefészekben növő tüszők a peteérést követően – amennyiben nem reped meg a tüsző fala – tovább növekedvén könnyen cisztává alakulhatnak. Az így kialakult tömlők néhány menstruációs ciklus után minden beavatkozás nélkül elmúlhatnak. Gyakran előfordul, hogy csak egy rutinvizsgálat során derül fény az elváltozásra, amely nem okoz tünetet. 
Ha mégis panasz jelentkezik - akár vérzési rendellenességek, akár alhasi fájdalom -, a beteg már ezzel jelentkezik a nőgyógyásznál, aki a fizikális vizsgálatokon túl ultrahangos vizsgálattal is kiderítheti, jelen van-e petefészek ciszta, és ha igen, milyen a szerkezete. A funkcionális (a petefészek működésével kapcsolatba kialakult), panaszt nem mindig okozó, a petefészek, illetve a hormonrendszer működési zavara miatt kialakult elváltozások általában nem haladják meg az 5 centis átmérőt. Az ennél kisebb ciszták esetén a megfigyelés és az esetleges gyógyszeres kezelés az általános irányelv, de adott esetben, képalkotó eljárásokra, labor vizsgálatokra vagy szövettani anyagvételre is sor kerülhet, hogy kizárható legyen a valódi daganatok jelenléte. 

A ciszta betegségre is utalhat

A méh nyálkahártyája az egyedfejlődés korai szakaszában szétszóródhat a szervezetben vagy a menstruációs vérrel a hasüregbe kerülhetnek a méhnyálkahártya-darabok, és ott azután megtapadhatnak – ezt nevezik endometriózisnak. Ennek velejárójaként is kialakulhatnak petefészek ciszták. Ugyanígy fény derülhet sok apró ciszta jelenlétére a PCO/PCOS (policisztás ovárium szindróma) nevű betegségnél, amelyet kísérhet emelkedett inzulinszint, inzulinrezisztencia vagy lappangó diabétesz is.
- Sajnos, a petefészek ciszták kialakulását nem lehet megelőzni, azonban a hormontartalmú fogamzásgátlók (tabletták, gyűrűk, stb.) alkalmazása csökkenti egyes cisztatípusok előfordulási gyakoriságát – ismerteti dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza. - Egyes rosszindulatú petefészek elváltozások öröklődhetnek, ezért azoknak, akinek a családjában már volt ilyen megbetegedés, rendkívül fontos a rendszeres, célzott nőgyógyászati szűrővizsgálat.

Mikor szükséges a műtét? 

Előfordulhat, hogy a rendszeres ellenőrzésnél, esetleg gyógyszeres kúránál nem szükséges komolyabb eljárást alkalmazni. Viszont amennyiben nem szívódik fel a petefészek ciszta, vagy nem múlnak a panaszok, esetleg más okból (például a tumormarkerek emelkedett szintje miatt) gyanakodni lehet a bizonytalan vagy rosszindulatú elváltozásra, sor kerülhet a műtétre. 
A legkisebb beavatkozás során a hüvelyen át lecsapolják a cisztában felgyülemlett folyadékot. Ám mivel így nem távolítják el magát a tömlőt, fennáll a kiújulás esélye. A végleges eltávolítás történhet hasmetszéssel (laparotomia) és hastükrözéses módszerrel (laparoszkópia). Előbbi elsősorban az előrehaladott rosszindulatú, nagyobb, bizonytalan cisztikus képletek eltávolítására szolgál, a műtétet altatásban végzik, a megfelelő méretű hasi metszésből. A laparoszkópiás beavatkozásnál sokkal kisebb (0,5-1cm-es) metszéssel is be lehet jutni a hasüregbe-kismedencébe, és a gyógyulási idő is rövidebb. Mindkét esetben elvégzik a műtét utáni szövettani vizsgálatot, (bizonyos esetekben a műtét alatt is) és ezek eredményétől függően változhat a műtét további menete, az operáció után további kezelés lehet szükséges.

Forrás: Nőgyógyászati Központ (www.nogyogyaszatikozpont.hu)