A menopauza utáni vérzés méhnyálkahártya hiperpláziát is jelezhet

A menopauza utáni vérzés méhnyálkahártya hiperpláziát is jelezhet

Utolsó módosítás:2023.05.05 15:19

A menopauzával járó hormonális változások miatt több szövődmény kialakulása is fenyeget. Már a klimax elején ösztrogén-többlet lép fel a csökkenő progeszteron mennyiség miatt, így megnő a méhnyálkahártya hiperplázia esélye, melynek során az endometrium a kelleténél jobban megvastagszik. Hogy milyen tünetek jelzik a problémát, illetve mit lehet ilyenkor tenni, azt dr. Józan Gyöngyitől, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebészétől kérdeztük.  

Megvastagodott méhnyálkahártya 

A méhnyálkahártya -vagy endometrium- hiperplázia az 50 éven felüliek körében a leggyakoribb, akiknél már beköszöntött a menopauza. Ritkábban előfordulhat olyan nőknél is, akik a perimenopauza időszakában vannak, amikor még van menstruáció, de már rendszertelenül. 

A méhnyálkahártya hiperplázia az az állapot, amikor a méhet bélelő endometrium túlzottan megvastagszik. Bár maga az elváltozás jóindulatú, ám idővel elrákosodhat, így érdemes odafigyelni rá!  

Oka az ösztrogén-többlet, ugyanis a petefészkek által termelt ösztrogén felelős a méhnyálkahártya megvastagításáért, hogy a méh felkészüljön az esetleges terhességre. Ovulációt követően azonban a progeszteron szintje emelkedik, ami a beágyazódást segíti.  Ha nem jön létre terhesség, a hormonszintek csökkennek és a méhnyálkahártya menstruációs vérzés kíséretében leválik. Azonban, ha túl sok az ösztrogén, és hormonális egyensúlyhiány lép fel, a méhnyálkahártya túlzottan megvastagodhat, ráadásul anovulációs ciklusok léphetnek fel. Éppen ezért fordul elő a probléma jellemzően a menopauza után.  

Kiket veszélyeztet a méhnyálkahártya hiperplázia? 

  • Menopauza után lévőket 

  • Ösztrogénterápiában részesültek 

  • PCOS-sel küzdők 

  • Pajzsmirigyzavarral élők 

  • Túlsúllyal küzdők 

  • Korán volt az első menstruációjuk 

  • Cukorbetegek 

A méhnyálkahártya hiperpláziának 4 típusa létezik a kóros sejtek mennyiségétől és a sejtelváltozásoktól függően: eszerint lehet egyszerű méhnyálkahártya hiperplázia, komplex méhnyálkahártya hiperplázia, egyszerű atipikus méhnyálkahártya hiperplázia és komplex atipikus méhnyálkahártya hiperplázia. Leggyakrabban az atipikus formák válnak rosszindulatúvá.  

A méhnyálkahártya hiperplázia tünetei:

  • Menopauza után jelentkező vérzés 

  • Rövid ciklusok (<21 nap) 

  • Menstruációs vérzés elmaradása 

 

Hogyan diagnosztizálható és kezelhető a méhnyálkahártya hiperplázia? 

A méhnyálkahártya vastagságát transzvaginális ultrahanggal lehet meghatározni. Amennyiben túl vastag és az orvos indokoltnak látja, úgy endometrium biopszia vagy méhkaparás elvégzése szükséges, hogy mikroszkóp alatt meg lehessen vizsgálni a szövetet és ki lehessen zárni a rák jelenlétét. 

Amennyiben bebizonyosodik a méhnyálkahártya hiperplázia, úgy a legtöbb esetben progeszteron (progesztin) pótlás indokolt, akár tabletta, akár injekció, akár hüvelykúp formájában. Emellett az orvosok javasolni szokták a barátcserje kapszula szedését, valamint a súlyfelesleg leadását. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy méheltávolítás indokolt. 

“Ha a magas rosszindulatú daganat kialakulásának esélye az atípusos endometriális hiperplázia miatt, illetve, ha a progeszteron kezelés nem hozza meg a kívánt eredményt, úgy a méheltávolítás erősen megfontolandó, főleg akkor, ha az illető már nem akar gyereket”- mondja dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze. Bizonyos tanulmányok szerint ugyanis kezeletlen esetben az egyszerű atípusos endometriális hiperpláziában szenvedő nők körülbelül 8 % -ánál alakul ki rák, míg a kezeletlen komplex atípusos endometriális hiperpláziában szenvedők esetén ez 30 % is lehet! 

Téma szakértője

Dr. Józan Gyöngyi

nőgyógyász, sebész

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Páciens az első

A Doktornő és az asszisztencia részéről is páciens központúságot éreztem az ottartózkodásom alatt.

Dr. Józan Gyöngyi
Dr. Józan Gyöngyi
nőgyógyász, sebész